Az epehólyag szerepe és leggyakoribb bántalmai

Elképzelhető, hogy többen is úgy vélekednek, hogy az epehólyag egy nem életfontosságú szervünk, hiszen nélküle sincs akadálya a normál életvitelnek. Ennek tükrében nem is tulajdonítanak nagyobb jelentőséget az epehólyag egészségének, viszont annál inkább, mikor panaszossá válik ez a kis szerv.

Számos betegsége lehet az epehólyagnak és igen erős fájdalmakat is tud okozni, ezáltal nem árt tisztában lennünk a szerv alapvető funkcióival és tüneteinek mibenlétével. Alábbi írásunkban röviden leírjuk az epehólyag működését és a szervezetben betöltött fontos szerepét, néhány lényegesebb betegségcsoportját, illetve felsorolunk az epehólyagbántalmak elkerülését elősegítő életmódbeli javaslatokat és várhatóan sikerrel alkalmazható gyógynövényt.

A lényeg röviden:

• Az epehólyag a máj által termelt epét tárolja és koncentrálja a zsíremésztéshez.
• Figyelmeztető jelek: fájdalom a jobb bordaív alatt, puffadás, keserű szájíz, hányinger zsíros étkezés után.
• A makacs vagy visszatérő panaszokkal mindig érdemes orvoshoz fordulni.

Az epehólyag működése

Mint a bevezetőben is írtuk, valóban, az epehólyag nem egy vitális szerv (tehát az emberi élethez nem nélkülözhetetlen), habár igen fontos szerepe van az emésztőszervrendszer működésében. Az epehólyag egy körülbelül 3×7 cm nagyságú, körte alakú üreges szerv, mely a máj jobb lebenye alatt-mögött helyezkedik el. Fő feladata a naponta kiválasztott kb. 600 ml májepe tárolása és a vékonybélbe juttatása a közös epevezetéken keresztül. De miből is áll az epe és miért van szükség rá? A máj által megtermelt májepében víz, különböző elektrolitok, epesavak, koleszterin és például bilirubin van.

Az epebántalmak gyakori jelei

Ezeknek az anyagoknak, de legfőként az epesavaknak a zsírok emésztésében van igen fontos szerepük: a koleszterin epével történő kiválasztásában, a zsíroldékony vitaminok szervezetbe történő felszívódásában, az epe áramlásának serkentésében, illetve segít bizonyos anyagcsere-végtermékek eltávolításában. Azonban a szerv nélkül is el tud jutni más módon az epe a vékonybélbe – ezáltal hiánya nem végzetes. De milyen módon?

Szervezetünk kiválóan alkalmazkodik: az epehólyag műtéti úton történő eltávolítása után a kitágult közös epevezeték, a részben megváltozott összetételű májepe, és a tápcsatorna szabályozó mechanizmusainak néhány hetes-hónapos adaptálódása lehetővé teszik, hogy ne alakuljanak ki lényegesebb emésztési zavarok azoknál a betegeknél, akiknek eltávolították az epehólyagját.

Epebántalmak

Epebántalmak kapcsán a legtöbb embernek az epehólyag és az epeutak kövessége jut az eszébe mint fájdalmas és roppant kellemetlen állapot.

Valóban, az epekólika egy azonnali kezelést igénylő helyzet, de a kövességen kívül számos egyéb betegség is érintheti az emésztőrendszer ezen szakaszát: heveny és idült epehólyaggyulladás, daganatos megbetegedések, veleszületett rendellenességek, funkcionális zavarok (hipo- és diszkinezis, vagyis mikor az epehólyag ürülése renyhe, vagy nem összehangolt), stb. ( 1 ).

E legutóbbiak eredete nem egészen tisztázott, hátterükben sem szervi, sem pedig biokémia eltérés nem mutatható ki, így elég nehézkes a kezelésük. A veleszületett rendellenességek között találhatók a különböző fejlődési hiányosságok (mikor az epehólyag vagy az epeutak egy része nem fejlődik ki), vagy az epehólyag-ciszták.

Az epehólyag és az epeutak daganatos megbetegedései között találunk jóindulatú (például epehólyagpolipok) és rosszindulatú (epehólyagrák) típusokat is. Nem túl gyakori az epehólyagrák, azonban mivel sokszor tünetmentes és csak úgymond későn kerül felfedezésre, egyedül az általános megelőzés által tehetünk ellene (lásd később).

A heveny epehólyaggyulladás a legtöbb esetben az epekő által elzárt epevezeték okán jön létre, gyakran társulhat hozzá baktérium okozta fertőzés is, ami súlyosbítja ezt a gyulladásos állapotot. Végül a leggyakoribb és legismertebb elváltozásról, az epekőbetegségről írunk néhány sort. Az epekőbetegség nők között kétszer gyakoribb, az életkor előrehaladtával egyre emelkedik előfordulásának esélye.

Az epeúti kövek vagy az epeutakban képződnek vagy az epehólyagból vándorolnak az epeutakba, ahol aztán elzáródást, gyulladást okoznak. Az epeköveknek két fajtájuk van: koleszterinkövek és bilirubinkövek (2).

Mivel ezek a kövek bizonyos életmódbeli tényezők hatására alakulnak ki sokszor, ezek által hatékonyan tudunk tenni kialakulásuk ellen, megelőzésképpen. Az epeköves panaszok közé tartozik az epegörcs (epekólika), ami a felhas középső és kissé jobb oldali részére koncentrálódó fájdalom, melyet hányinger és egyéb szubjektív panaszok, rosszullét kísérnek.

A has nyomásérzékeny, illetve jellegzetesen étkezés után jelentkeznek a panaszok, mivel étkezés hatására kapja az epehólyag a „parancsot”, hogy epét ürítsen a vékonybélbe, amivel a táplálék egyes alkotórészeinek emésztésében segítene. Epekövesség esetén ez a folyamat akadályba ütközhet, és görcsöt, fájdalmat okozhat, az epe nem tud maradéktalanul ürülni a vékonybélbe.

Kimutatásának alappillérei az alábbiak: a beteg jellegzetes, étkezés után jelentkező panaszai; laborvizsgálat, melyben a gyulladásos és májértékek emelkedettek; hasi ultrahangvizsgálat, mely a leggyorsabb és legpontosabb eljárás az epekövek kimutatásában; illetve, ki lehet mutatni CT-vizsgálattal is az epeköveket (2).

Epekövek ellen

Görögszéna (Trigonella foenum-graecum) kivonat felhasználásával készült étrend-kiegészítő zselatin kapszulában.

Görögszéna (Trigonella foenum-graecum) kivonat por 10:1, zselatin (kapszula), mikrokristályos cellulóz, magnézium-sztearát