VitaMedCikkek vitaminokról, gyógynövényekről és a leggyakoribb egés

Ciszták a vesében – gyakoribb, mint gondolnánk

Egészség · VitaMed

A veseciszták az életkor előrehaladtával egyre gyakrabban fordulnak elő, egyes becslések szerint a lakosság közel 15-20%-ánál is kimutatható több-kevesebb veseciszta. Azonban mielőtt kétségbe esve keresnénk fel egy nefrológus* szakorvost a kezelési lehetőségek iránt érdeklődve, érdemes tisztázni néhány dolgot a vesecisztákkal kapcsolatban.

Például azt, hogy az esetek döntő többségében nem okoznak tüneteket vagy fájdalmat, általában ártalmatlanok, lehetnek családi halmozódást mutató formáik is, azonban vannak olyan típusaik is, melyek kezelést igényelnek, elsősorban a nem túl jó és nem kielégítő vesefunkció miatt.

Az alábbiakban röviden, tájékoztató jelleggel írunk a cisztás vesebetegségekről, előfordulásukról, következményeikről és kezelésükről, illetve megemlítünk olyan gyógynövényeket is, melyek segítségünkre lehetnek a vese egészségének megőrzése kapcsán.

A lényeg röviden:

  • A veseciszták többsége jóindulatú, és véletlenül derül rá fény egy ultrahangvizsgálat során.
  • A legtöbb esetben kezelés nem kell, elegendő a rendszeres kontroll.
  • Véres vizelet, oldalfájdalom vagy visszatérő húgyúti gyulladás esetén feltétlenül keressünk orvost.

Mik is pontosan a veseciszták? Mi a probléma velük?

A ciszták olyan tömlőszerű képződmények az emberi testben, melyek folyadékot tartalmaznak, és alapvetően nem fordulnak elő szervezetünkben. Esetünkben a vese külső kéregállományában, de a belső részen található velőállományban is kialakulhatnak ilyen tömlők. Ezek a tömlők elhelyezkedhetnek a vesében magányosan, de akár több is megtalálható egy vesében.

Lehetnek igen kis méretűek, de akár olyan nagyra is megnőhetnek, hogy a vese teljes velőállományát kitölthetik. Előfordulnak olyan típusaik, melyek családi halmozódást mutatnak és öröklődnek, de olyan formákat is találhatunk, melyek eredete ismeretlen és semmilyen direkt kiváltó tényezőt nem találunk a beteg kórtörténetében.

A veseciszták típusai

TípusJellemzőTeendő
Egyszerű cisztaáltalában tünetmentesrendszeres ultrahangos kontroll
Komplex cisztaseptumokkal tagolt faltovábbi kivizsgálás
Policisztás vesebetegségörökletes, számos cisztaszakorvosi követés
Pararenalis cisztaa vese környéki zsírszövetbenultrahangos kontroll

Mint már korábban említésre került, a veseciszták előfordulása az életkor előrehaladtával emelkedik, 50 éves kor felett nagy esélyünk van rá, hogy kisebb-nagyobb vesecisztáink legyenek. Legtöbbször ártalmatlanok ezek az elváltozások és további kezelést nem igényelnek, azonban érdemes időnként ultrahangvizsgálattal ellenőrizni méretüket és számukat, s ha kell, kivizsgálást indítani.

Amiatt érdemes tisztában lenni mibenlétükkel, mert bizonyos esetekben további, súlyosabb egészségügyi problémákat tudnak okozni, melyeket célszerű és ajánlatos megelőzni. A ciszták – ha kellően méretesek – összenyomhatják a vese szöveteit, ami által a vese nem tud megfelelően működni.

Ennek a következménye lehet a magasvérnyomás-betegés, a vesefunkció beszűkülése, a vizeletelválasztás zavara, háti és hasi fájdalom, rosszindulatú elváltozások, illetve különböző fertőzések is kialakulhatnak (1).

A veseciszták típusai

Négy kategóriát sorolhatunk fel nagyvonalakban: az egyszerű vesecisztákat, melyek lehetnek egyszeresek és többszörösek; a szerzett vesecisztákat; a multicisztás vesebetegséget és a policisztás elváltozásokat. E legutóbbiak közé tartozik az ún. autoszomális domináns policisztás vesebetegség , amely egy igen gyakori örökletes fejlődési rendellenesség, kialakulásáért egy hibás gén a felelős, a tünetek tipikusan a 30.

életév után jelentkeznek először. Ha valakinél ilyet állapítanak meg, általában ultrahanggal megvizsgálják a közvetlen hozzátartozókat is a betegség után kutatva. Tünetei leggyakrabban a hasi-háti fájdalom, magasvérnyomás-betegség, vesekövesség, folyamatosan romló vesefunkciók és húgyúti fertőzések – ezeket lehet kezelni és megelőzni, például a vesekövesség megelőzése érdekében a bő folyadékfogyasztás ajánlott (2).

A multicisztás forma az előzőnél ritkább, férfiak között fordul elő gyakrabban, illetve veleszületett, tehát már a születéskor jelen van, azonban nem öröklődik tovább. Általában akkor kerül felfedezésre, mikor már olyan méretű, hogy nyomja a környező szerveket és ereket. Az előző típusnál felsorolt következmények itt is aktuálisak lehetnek.

Szerzett veseciszta általában idült veseelégtelenség talaján alakul ki, mikor a hosszú ideig fennálló vesepótló kezelés (dialízis) károsítja a vese szöveteit és cisztás elváltozáshoz vezet. Az egyszerű veseciszták előfordulása szintén nő az életkor előrehaladtával, általában mindkét vesét érintik. Tüneteket nagyon sokáig egyáltalán nem okoznak, általában véletlen találják meg őket, például egy hasi ultrahangvizsgálat során.

Amennyiben nem okoznak panaszt a betegnek, nincs velük teendő, csak a néhány évenkénti ultrahangvizsgálat. Az esetlegesen megjelenő tünetek közé a fájdalmat, a magasvérnyomás-betegséget és a fertőzéseket sorolhatjuk. Sebészi beavatkozás esetén általában lecsapolják a cisztát, vagy súlyosabb formáknál akár a vese (egyes részeinek) eltávolítása is szóba jöhet.

A veseciszták diagnosztizálása ultrahanggal

Megelőzés

Az öröklődő formáktól eltekintve mi magunk is sokat tehetünk veséink egészségének védelmében. Az öröklődő policisztás formáknál a rendszeres kontroll és az orvos által javasolt életmódbeli tanácsok követése által megelőzhető a cisztás állapot rosszabbodása, azonban magát a hibás gént, amely okozza a problémát, nem tudjuk meggyógyítani (jelenleg még).

Amint korábban is említettük, a következményes állapotok megelőzése jelenti az igazi „megelőzést” ezekben az esetekben. Az egyszerű vesecisztákat direkt módon szintén nem lehet megelőzni, hanem a kialakulásukért felelős rizikófaktorokat tudjuk mérsékelni például bőséges vízfogyasztással, a konyhasóbevitel mérséklésével és a fertőzéses-gyulladásos állapotok kialakulásának kedvező tényezők elkerülésével ( 3 ).

A népi gyógyászat is megemlít több olyan gyógynövényt, főzetet és teakeveréket, melyek az évek alatt felhalmozott tapasztalatok alapján pozitív hatást mutattak ki a vese egészsége kapcsán. Ezen gyógynövények közé tartozik a valószínűleg sokak által ismert tőzegáfonya (Vaccinum Oxycoccus), mely antibakteriális hatása révén hatékonyan küzd a különböző fertőzésekkel szemben, elősegíti a húgyutak egészséges működését, mindezek mellett pedig daganatellenes és szív-érrendszert védő hatásokról is beszámoltak vele kapcsolatban ( 4 ).

* a vesével speciálisan foglalkozó belgyógyász szakorvos

Tőzegáfonya (Vaccinium macrocarpon) kivonat felhasználásával készült étrend-kiegészítő zselatin kapszulában.

Tőzegáfonya (Vaccinium macrocarpon) kivonat por 10:1, zselatin (kapszula), mikrokristályos cellulóz, magnézium-sztearát