A magyar kórházak betegállományának igen nagy aránya az elhízás és az ehhez köthető szövődmények miatt szorul egészségügyi ellátásra. Nem nagyon lehet szépíteni a friss tanulmányok adatait hazánkkal kapcsolatban (1): Magyarország a legelhízottabb ország Európában, míg a negyedik helyet foglalja el a világranglistán az USA, Mexikó és Új-Zéland után. A 65 év felettiek több mint 80%-a túlsúlyos, azonban nem csupán a felnőtt lakosságot érinti az elhízás. A 18 év alattiak (többségében lányok) körülbelül 25%-a szintén túlsúlyos vagy elhízott. Aggodalomra tehát mindenképpen van ok, ezért is fontos, hogy ne fogjunk mindent a „genetikára”, hanem vegyük górcső alá egészségünket és tegyünk annak megőrzéséért – legfőképpen a saját érdekünkben.

Hova vezethet a túlsúly?

Az említett túlsúlyra hajlamosító „genetika” ugyan létezik, bár azt sokan figyelmen kívül hagyják, hogy ez a genetikai hajlam önmagában nem okoz elhízást – a környezeti feltételek (mozgásszegény életmód, élelmiszer túlfogyasztás) is szükségesek hozzá. A jelentős túlsúly nem csupán a várható élettartamot rövidíti meg, hanem számos szervrendszer normális működését is akadályozza. Ha nem csökkentjük testsúlyunkat, előbb-utóbb halmozódó betegségek alakulnak ki. Ilyenek lehetnek a mozgás-szervrendszeri nehézségek mint például a gonartrózis (a térdízület kopása); szív- és érrendszeri problémák mint a magasvérnyomás-betegség és balszívfél-elégtelenség; bőrbetegségek striák és vénás pangásos tünetek formájában; daganatos megbetegedések; emésztési problémák; és endokrin zavarok mint például a 2-es típusú cukorbetegség.

 

 

BMI, kalória, fogyasztó diéták

Először is fontos megjegyezni, hogy az elhízásnak fokai vannak, melyet felnőttek esetében a BMI-érték alapján állapítanak meg. A BMI (body mass index, testtömegindex) értéke a kilogrammban mért testtömeg és a méterben mért testmagasság négyzetének hányadosa (2). A BMI értéke normál esetben 18,5 és 24,9 között van (18,5 alatt beszélünk alultápláltságról). Ezután következik a túlsúly, 25 és 29,9 közötti értékkel. A túlsúlyosságot az elhízás I. foka követi 30 és 34,9 közötti BMI-vel, majd az elhízás II. foka 35 és 39,9 közötti értékkel. 40 fölötti BMI-érték extrém elhízást jelent (3). Gyermekeknél a BMI nem ad valós értéket, ezért náluk az ún. percentilis értékek a mérvadóak. Természetesen nem vagyunk egyformák, ezért csupán egy számadat alapján nem szabad messzemenő következtetéseket levonni az egyén egészségi állapotáról. Figyelembe kell venni, hogy mióta túlsúlyos valaki, milyen a napi fizikális aktivitása (inaktív, ülő, aktív), mennyi kalóriát visz be a szervezetébe napi szinten, milyen az anyagcseréje és még számos tényező lehet a háttérben. Például a napi ajánlott kalóriabevitel az aktivitástól, nemtől és életkortól is függ: egy 40 éves, közepesen aktív nőnek körülbelül 2000 kalóriára van szüksége egy nap, míg egy szintén 40 éves, de fokozottan aktív férfinek legalább 3000 kalóriát kell bevinnie (4). Számos, az interneten is megtalálható fogyasztó étrend közül válogathatunk, azonban mindig ésszerűen és fokozatosan változtassunk szokásainkon és lehetőleg kérjük ki szakember (dietetikus, orvos) véleményét, mielőtt valamilyen étrendet elkezdenénk követni.

Mit tudunk tenni a testsúlygyarapodás ellen?

Számos oldalról meg lehet közelíteni a testsúlycsökkentést. Léteznek drasztikus módszerek mint a sebészeti beavatkozások és a hosszantartó gyógyszeres kezelések, azonban jóval természetesebb megoldások közül is választhatunk, ha eldöntöttük, hogy teszünk az  egészségesebb életért. Fontos, hogy megvalósítható célt állítsunk magunk elé. Ha egészségi állapotunk úgy kívánja – nagyfokú elhízás, társbetegségek jelenléte –, a testsúlycsökkentést orvos (és dietetikus) felügyelje, aki pontosan meg tudja határozni, mi lenne számunkra az ideális testsúly, a napi kalóriamennyiség és fizikai aktivitás. Általánosságban, az alábbi szempontokra – együttesen! – kellene, hogy épüljön a testsúlycsökkentés:

  • Mindennapos mozgás – a már-már közhelynek számító napi 20-30 perc mozgás valóban nélkülözhetetlen. Nem feltétlenül kell edzőterembe járni minden nap: menjünk lépcsőn lift helyett, szálljunk le a buszról egy megállóval hamarabb, kerékpározzunk. Magyarországon rengeteg gyönyörű táj van, a természetjárás nem csak a testet, hanem a lelket is feltölti. Válasszunk olyan mozgásformát, amiben örömünket leljük, legyen az a séta, az úszás vagy a tollaslabda.
  • Mérték és minőség a táplálkozásban – a közhiedelemmel szemben az egészséges táplálkozás nem feltétlenül drága. Vásárlásunkkal szavazunk, ezáltal minél többen próbálunk egészséges ételeket vásárolni, annál szélesebb és olcsóbb lesz a kínálat. A hazai piacokon található magyar zöldségek, hús-tej-pékáruk sokszor olcsóbbak, ízletesebbek, tápanyagtartalmuk magasabb. De mit is együnk akkor? Az erősen zsíros, húsközpontú étrendet próbáljuk színesíteni idényzöldségekkel, gyümölcsökkel, teljes kiőrlésű gabonákkal, sovány sajtokkal, tengeri halakkal, szárnyasokkal. Kerüljük a magas só-, cukor-, és zsírtartalmú (kész)ételeket, alkoholos italokat. Magyarországon a csapvíz (néhány régiót leszámítva) kiváló minőségű, igyuk bátran. Habár a magyar konyha nem a „diétás” ételeiről híres, mértékkel fogyaszthatunk a gulyásból.
  • Orvosi ellenőrzések – rendszeresen ellenőriztessük az elhízással és az annak szövődményeivel kapcsolatba hozható paramétereinket. Kövessük figyelemmel testsúlyunkat, számoljuk ki a BMI-t, mérjük vérnyomásunkat. Egy vérvételből kiderülhet, hogy magas-e a koleszterinszintünk vagy épp a vércukrunk, illetve, a májfunkcióról is sokat tudhatunk meg.
  • Legyünk tudatos fogyasztók – az új évezred társadalma a túlfogyasztásra és a kényelemre épül. Rohanással teli napjainkban könnyebb a csábításnak engedni és azonnal megvenni egy kalóriadús, cukros péksüteményt, mint előre tervezni és alapanyagokból magunknak főzni. A pillanatnyi vágyak helyett próbáljunk hosszabb távlatokban saját egészségünkre gondolni, nézzük meg a termék összetevőit és tudatosan válasszuk meg, mit viszünk be a testünkbe.
  • Pszichológia – társakkal mindig könnyebb. Bizonyított tény, hogy csapatban, társakkal körülvéve gördülékenyebben küzdünk meg a kihívásokkal és kitartóbbak vagyunk. Vonjunk be a családot, ismerősöket az életmódváltásba, tájékoztassuk őket terveinkről, így hátha ők is kedvet kapnak hozzá és mindenki egyszerűbben alkalmazkodik az új helyzethez.

A fenti ajánlásokon kívül is tehetünk azonban testsúlyunk normalizálásáért. A minket körülvevő természet bővelkedik olyan hatóanyagokban, melyek segítik a súlycsökkentést és fokozzák az anyagcserét. Friss kutatások írják le, hogy – habár nem egészen ismert a hatásmechanizmusa – fekete fokhagyma jótékonyan hat a zsíranyagcserére, fokozza annak működését (5). A sokoldalú ginzeng akadályozhatja a zsírsejtek növekedéséhez szükséges biokémiai jelutat, és növeli a többi sejt energiafelhasználását, ezáltal szintén fogyasztó hatással bír (6). A goji bogyó és a homoktövis szintén hatékonyan serkenti a zsíranyagcserét (7, 8), míg a spirulina alga a vér össz- és LDL-koleszterinszintjét tudja tartósan csökkenteni anyagcserefokozó hatása mellett (9).

 

Ezen gyógynövényekből készült természetes étrendkiegészítőinket megtalálod webshopunkban is.

 

 

FELHASZNÁLT IRODALOM:

  1. OECD 2017. Obesity Update 2017.https://www.oecd.org/els/health-systems/Obesity-Update-2017.pdf (Letöltés: 2019. 08. 13.)
  2. Keys, A., Fidanza, F., Karvonen, M. J., et al. (2014). Indices of relative weight and obesity. (republished) International Journal of Epideiomology, 43(3), 655-665. doi: 10.1093/ije/dyu058
  3. Rurik, I. (2014). Az elhízás terhe és következményei az alapellátásban, doktori értekezés. Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Kar. http://real-d.mtak.hu/774/7/dc_900_14_doktori_mu.pdf (Letöltés: 2019. 08. 13.)
  4. Dietary Guidelines 2015-2020. Appendix 2. Estimated calorie needs per day, by age, sex, and physical activity level. Table A2-1. https://health.gov/dietaryguidelines/2015/guidelines/appendix-2/#footnote-2 (Letöltés: 2019. 08. 13.)
  5. Amor, S., González-Hedström, D., Martín-Carro, B., et al. (2019). Beneficial Effects of an Aged Black Garlic Extract in the Metabolic and Vascular Alterations Induced by a High Fat/Sucrose Diet in Male Rats. Nutrients, 11(1), 153. doi: 10.3390/nu11010153
  6. Li, Z., & Ji, G. E. (2018). Ginseng and obesity. Journal of ginseng research, 42(1), 1–8. doi: 10.1016/j.jgr.2016.12.005
  7. Kulczyński, B., & Gramza-Michałowska, A. (2016). Goji Berry (Lycium barbarum): Composition and Health Effects – a Review, Polish Journal of Food and Nutrition Sciences, 66(2), 67-76. doi: 10.1515/pjfns-2015-0040
  8. Lee, H. I., Kim, M. S., Lee, K. M., et al. (2011). Anti-visceral obesity and antioxidant effects of powdered sea buckthorn (Hippophae rhamnoides L.) leaf tea in diet-induced obese mice. Food and chemical toxicology, 49(9), 2370-6. doi: 10.1016/j.fct.2011.06.049
  9. Park, H. J., & Lee, H. S. (2016). The influence of obesity on the effects of spirulina supplementation in the human metabolic response of Korean elderly. Nutrition research and practice, 10(4), 418–423. doi: 10.4162/nrp.2016.10.4.418