Süngomba

A süngomba (Hericium erinaceus) Magyarországon is honos, ám ritkán fellelhető gyógygomba, amely 2018-ban az Év gombája cím viselője. A keleti kultúrákban gyógyító hatását évszázadok óta ismerik, elsősorban gyomor-bélrendszeri és idegrendszeri problémák esetén. A kínai legenda szerint, akik rendszeresen fogyasztják a süngombát, azok acélidegzetűek lesznek, és memóriájuk szinte tökéletessé válik. Jó néhány gyógyhatását tudományosan is bizonyították már.
Megjelenése
A galambgomba alkatúak közé sorolható süngomba mérete 10-től 30 cm-ig terjed, gumószerű, húsos, legtöbbször nyeletlen, fehéres színű gomba. Felülete jellegzetes: szálasan felszakadozó, sűrűn lecsüngő, hajlott, 2-5 cm hosszú, deres tüskékkel (csapokkal) fedett. A süngomba jellegzetes külalakja miatt kapta nevét, és innen ered két további ismert elnevezése is, az oroszlánsörény gomba vagy majomfejgomba – utóbbi egy Kínában honos majomfajtára utal, a helyiek ezért így is nevezik. A gomba húsa fehéres, fiatalabb korában puha és kissé rostos, idősebben szívóssá válik.
Ízvilága
Ennek a gyógygombának nem csak a kinézete különleges, hanem az íze is kitűnő, amelyet 32 féle aromaanyagának köszönhet. Élelmiszerként is használják, húspótlóként is ismert gombafaj magas fehérjetartalma miatt. Legtöbbször kockára vágva vajban vagy olajban sütve, esetleg felszeletelve és rántva fogyasztják. Állagában leginkább a tenger gyümölcseihez hasonlít, ízében pedig enyhe kókuszos, citromos aroma köszön vissza, amelyet a benne található 4-oktanolid és limonén vegyületek adnak.
Tápanyagtartalma
A süngomba érdekessége, hogy ásványi anyag tartalmában ugyan nem tér el a többi gombafajtól, ugyanakkor az esszenciális aminosav tartalma rendkívüli. Az erre irányuló vizsgálatok összesen 16 féle aminosavat mutattak ki a 19 fajta közül. Ez azt jelenti, hogy majdnem az összes, az ember számára nélkülözhetetlen aminosavat tartalmazza, kivéve a metionint és a triptofánt.
Élőhelye
A süngomba a holarktikus régióban, vagyis az északi mérsékelt égöv területein (Európában, Ázsia északi részén és Észak-Amerikában) található meg, azonban előfordulása minden helyen ritkának számít. Leginkább olyan erdőkben találkozhatunk vele, ahol magas a levegő nedvességtartalma. Ezen belül is leginkább idősebb fák (többnyire tölgy vagy bükk) törzsén keletkező repedéseken, üregekben telepszik meg, hiszen parazita (korhadékbontó).
Megjelenése az őszi hónapokban, szeptembertől novemberig jellemző. A süngomba jól termeszthető faj.
Hazánkban a süngombát a természetes termőhelye, vagyis az öreg erdők ritkulása miatt 2005-ben védettnek minősítették. A fennmaradását ma az erdészeti gazdálkodás miatt már csak a természetvédelmi területek biztosíthatják. A süngomba természetvédelmi értéke 5000 Ft.
Gyógygombaként számos hatást gyakorol a szervezetünkre
A keleti gyógyítók a süngombát a következő problémák esetén ajánlják: gyomor- és bélrendszeri panaszok, légzőszervi megbetegedések, idegi bántalmak (Alzheimer-kór, Parkinson-kór), magas koleszterinszint, gyengült immunrendszer.
A süngomba hatóanyagai az alábbi területeken mutatnak ígéretes hatásokat: neuroprotektív és neuroregeneratív hatás (idegrendszer védő és helyreállító hatás), antioxidáns és májvédő hatás, öregedésgátló.
2005 óta folynak tudományos vizsgálatok a süngomba hatásait illetően. Leginkább állatkísérletek eredményei állnak rendelkezésre, azonban az utóbbi években humán vizsgálatokban is kutatják a süngomba egészségre gyakorolt hatásait. Az alábbi előnyös tulajdonságokkal kapcsolatban születtek eddig eredmények:
1. Memóriajavító
A süngombát a természet egyik legerősebb agyserkentő ételeként emlegetik, mert elősegíti az idegsejt növekedési faktor (NGF) termelését (1). Az NGF egy neuropeptid, különféle rokon polipeptid hormonszerű anyagok összefoglaló elnevezése, amelyek segítik az idegsejtek életben maradását és növekedését, vagyis javítják az agy funkcióit és lassítják az öregedését.
Egy 2009-ben közzétett kettős vak, placebo kontrollált tanulmány, amelyben 30 enyhe demenciában szenvedő beteget vizsgáltak, kimutatta, hogy a süngomba a kezelés 4. hetétől hatékonyan javította a kognitív funkciót azoknál, akik enyhe kognitív elégtelenségben szenvedtek.
2. Csökkenti a szorongást
A süngomba NGF-fokozó hatása által támogatja az autonóm idegrendszert – az elsődleges rendszert, amely részt vesz a tested védekező mechanizmusaiban. A süngomba csökkenti az ingerlékenységet és a szorongás érzését, ami azt is jelenti, hogy a depresszió enyhe tüneteire is működhet.
3. Sclerosis multiplex
A süngomba fogyasztásával a NGF szintje megnövekszik a szervezetben, amely hozzájárul az idegvégződések és a myelin hüvely védelméhez, emellett immunstimuláló hatása miatt a gyulladás és az idegrendszert károsító folyamatok kivédésében is szerepet játszik. A sclerosis multiplex (SM) egy autoimmun betegség, amely a központi idegrendszer krónikus gyulladásával jár együtt. A süngomba által kiváltott NGF-termelődés azonban segít, hogy az idegi károsodás lassabban menjen végbe.
Mint láthatjuk, a süngomba olyan előnyös tulajdonságokkal rendelkező gyógygomba, amely bizonyos egészségügyi állapotok esetén jótékony hatást gyakorolhat szervezetünkre, így funkcionális élelmiszerként érdemes lehet fogyasztani.
A VitaMed Süngomba étrend-kiegészítő kapszula a süngomba kivonatát tartalmazza, magas hatóanyagtartalommal, prémium minőségben.
Add le itt megrendelésedet!
-
He X, Wang X, Fang J, Chang Y, Ning N, Guo H, Huang L, Huang X, Zhao Z. (2017): Structures, biological activities, and industrial applications of the polysaccharides from Hericium erinaceus (Lion’s Mane) mushroom: A review. International Journal of Biological MacromoleculesVolume 97, April 2017, Pages 228-237. p.
-
Sokól, S., Golak-Siwulska, I., Sobieralski, K., Siwulski, M., Górka, K. (2016): Biology, cultivation, and medicinal functions of the mushroom Hericium erinaceum. Acta Mycol. 2015;50(2):1069.
-
Siller Irén, Dima Bálint, Albert László, Vasas Gizella, Fodor Lívia, Pál-Fám Ferenc, Bratek Zoltán, Zagyva Imre: Védett nagygombafajok Magyarországon – Mikológiai Közlemények, Clusiana 45(1-3): 3-158. (2006)
-
HOLLÓS (1913): Kecskemét (CS99). RIMÓCZI (1994): Bükk: Vadkert (DU71, Melittio-Fagetum subcarpaticum ). PÁL-FÁM (2001): Mecsek: Parkerdő (BS80).
-
Susanne Ehlers: Untersuchungen zum Anbau und zur pharmakologischen Wirkung des Speisepilzes Hericium erinaceus. Dissertation. Technische Universität München. Herbert Utz Verlag, München 1999, ISBN 3-89675-561-7.
Figyelmeztetés: A leírás kizárólag tájékoztatási célra szolgál, nem alkalmas betegségek diagnosztizálására, gyógyítására, megelőzésére és nem helyettesíti az orvosi szolgáltatásokat! A leírásban szereplő megállapítások nem vonatkoztathatóak a honlapon található termékekre. A cikkek által bemutatott hatások bekövetkezése nem garantált, illetve egyénenként eltérő lehet.