Reumatoid artritisz – a sokszínű betegség

Fájdalmas és merev ízületek, nehézkes mozgás, fáradékonyság, lázas epizódok – legtöbbször ezekkel a panaszokkal találkozhatunk, mikor valakit reumatoid artritisz gyanújával vizsgálnak meg. A betegség gyakorisága viszonylag magas hazánkban is, és mivel korai felismerése és a kezelés döntő fontosságú a jövőbeli alakulás tekintetében, érdemes tisztában lennünk a legjellemzőbb tünetekkel és magával a betegség természetével. Alábbi írásunkban összefoglaló jelleggel mutatjuk be a reumatoid artritiszt – tüneteit, kialakulását, szövődményeit, kezelési lehetőségeit, illetve néhány különleges formáját is felsoroljuk.

A reumatoid artritisz tünetei és szövődményei, különleges formák

A reumatoid artritisz egy ismeretlen eredetű, feltételezhetően autoimmun betegség, mely krónikus, szisztémás – teljes testre kiterjedő – gyulladásos állapotokat idéz elő, melynek következményeként az ízületek szerkezete kórosan megváltozik, így mozgáskorlátozottsághoz, rokkantsághoz és jelentős életminőség-romláshoz vezethet. Az ízületek mellett a belső szerveket is megtámadhatja a betegség – ezért nevezzük szisztémásnak –, ezáltal pedig még inkább romlanak a reumatoid artritiszben szenvedő betegek életkilátásai. Magyarországon körülbelül 60 ezer beteg van, akik kétharmada fiatal vagy középkorú nő (1). Kialakulását tekintve a genetikai hajlam fontos tényező: ismeretlen faktorok (baktériumok? vírusok?) hatására a szervezet autoimmun védekező folyamatokat indít el az ízületeken belül, amelyek hatására az ízbelhártya megvastagodik (ezt nevezik pannusnak), túlburjánzik az ízületi porcokon, és úgymond „felfalja” azt. Ennek eredményeként az elsődleges panasz az ízületek (legerősebben reggel jelentkező) fájdalmas mozgásnehezítettsége és merevsége, mely először a kisízületekben kezdődik el, szimmetrikusan – főként a kézujjakon, majd ezután terjed tova a többi nagyobb ízületre (könyök, csukló, térd stb).

Mivel a fájdalmat elkerülvén a beteg igyekszik kímélni az érintett végtagokat, testrészeket, az izmok is sorvadásnak indulnak. Az ízületekben a gyulladásos epizódok idején az ízületeket „olajozó” ízületi folyadék felszaporodik, fájdalmas, sokszor kidudorodó folyadékgyülemeket okozva. A reumás csomók is jellegzetesek, melyek az alkar feszítő oldalán, a könyök felett, és a kézháton jelentkező fájdalmatlan, borsónyi, bőr alatti dudorok. Különböző körömelváltozások és általános tünetek is jelentkezhetnek, mint például éjszakai izzadás, hőemelkedés, izomfájdalmak, rossz általános közérzet. Az ízületeken túlmenő tünetek a szívben, tüdőben, májban, vesében és a szemekben jelentkeznek általában (szívbillentyű-rendellenességek, mellhártya-gyulladás, kötőhártya-gyulladás, száraz szem szindróma stb.) (2).

Ezen tünetek okán számos szövődménnyel kell számolnunk, például az ízületek mozgásai jelentősen beszűkülnek, kóros helyzetben rögzülnek – legismertebb a kézujjak ún. hattyúnyak-elváltozása és kifelé (singcsont felé) történő elfordulása; a gyógyszeres terápia mellékhatásaként sokszor gyomor- vagy patkóbélfekély alakul ki; másodlagosan a vese is károsodhat. Különleges formái között említhetjük a Caplan-szindrómát, a Felty-szindrómát, a reumatoid artritisz időskori formáját (60. életév után jelentkező forma), rosszindulatú variánsokat, és a fiatalkori (juvenilis) krónikus reumatoid artritiszt (3).

Diagnózis és a kezelés lehetőségei

Mint már korábban is említésre került, a reumatoid artritisz korai diagnózisa és a kezelés módjának helyes kiválasztása döntő fontosságú a betegség jövőbeni alakulásában. Sajnos jelenleg még nem ismert olyan tényező, melynek megléte egyértelműen és kétséget kizáróan bizonyítaná a betegséget. Különböző laboratóriumi vizsgálatok, illetve a porc- és ízületi elváltozások kimutatása (például röntgenvizsgálat által) jelenti a diagnosztikus eszközöket, melyek igazolhatják a fennálló krónikus gyulladást és a jellegzetes ízületi elváltozásokat. Számos kritériumrendszert alkottak meg annak érdekében, hogy minél objektívebben és pontosabban lehessen a tünetek alapján diagnosztizálni és kezelést indítani. Az Amerikai Reumatológiai Kollégium (ACR) 2010-ben revideált kritériumrendszere szerint az ízületi érintettség kiterjedtsége, a vérvizsgálat eredményei, az ízbelhártya-gyulladás fennállásának ideje és a gyulladásos paraméterek jelenléte alapján klasszifikálják a reumatoid artritiszt (4). Fontos megjegyezni, hogy ezek a feltételek nem diagnosztikus értékűek, csupán az orvos tájékoztatására szolgálnak a kivizsgálás további irányvonalának meghatározásában.

A kezelést illetően a korán felismert és megfelelően kezelt betegeknél az elsődleges cél a gyulladás visszaszorítása és az ízületi- és csontkárosodás lelassítása, melyek által a beteg mozgásképességének helyreállítását és minél további fenntartását igyekeznek elérni. A reumatoid artritisz kezelésében a gyógyszeres terápia kulcsfontosságú, melynek hatékonysága és elérhetősége manapság már igen jó. A gyógyszerek mellett azonban a fizikai terápia is esszenciális – a mozgásszervi funkciók fenntartása és a betegség előrehaladásának lelassítása történhet termo-, krio-, hidro-, elektro- és mozgásterápia, illetve gyógytorna, masszázs formájában is. Ezekkel párhuzamosan a terápia szerves részét alkotja a pszichés támogatás, az életmód-tanácsadás, az ízületvédelem, és a további károsodások aktív megelőzése (1).

Néhány tanács

Számos kutatás írta le a D-vitamin pozitív hatását a megelőzés kapcsán (5), illetve az E-vitamint is kapcsolatba hozták a reumatoid artritisz kezelésével (2). Étrendi ajánlásokat is megfogalmaztak, melyek a hússzegény diétára épülnek a beteg egyéni állapotának és igényeinek figyelembevétele alapján. A diéta célja minden esetben a beteg tápanyagigényének kielégítése, és az ízületi merevség miatti nehézkes étkezések megkönnyítése (pépes ételek). A rendszeres mozgás központi fontosságú, természetesen a beteg állapotának függvényében. Sok helyen olvashatjuk ajánlásként az ízületek melegentartását is, mely által a fájdalom mérséklődik és a merev, kötött ízületek és izmok kissé el tudnak lazulni, illetve a vérátáramlás is fokozódik.

A körültekintő és pontos gyógyszerszedés, továbbá a rendszeres orvosi konzultáció is kihagyhatatlan a hatékony és sikeres kezelés érdekében. Számos étrend-kiegészítő készítmény is található a boltok polcain a fájdalmak enyhítésére és az ízületek erősítésére. A mozgásszervrendszer egészségesen tartása, a genetikai hajlam révén az immunrendszer erősítése, illetve általános állapotunk javítása és karbantartása lehetőséget nyújthat a betegség megelőzésében és a tünetek enyhítésében is akár. Ebben lehet segítségünkre a szuperételnek minősülő noni és goji bogyó, a magas antioxidáns-tartalommal bíró szőlőmag, a csonterősítő hatással rendelkező görögszéna, vagy akár a kimagasló C-vitamintartalmú homoktövis.

Ezen gyógynövényekből készült étrend-kiegészítő kapszulánkat és ízületi bántalmak enyhítésében alkalmazható gyógyteánkat, illetve ízületi komplex kapszulánkat és csomagunkat megtalálod webshopunkban.

Ízület komplex étrend-kiegészítő kapszula 60X

3 599 Ft 2 519 Ft

Kurkuma gyökér-, zöldkagyló-, feketebors-kivonat por felhasználásával készült gluténmentes étrend-kiegészítő zselatin kapszulában. 

Különböző porckopás és ízületi gyulladás okozta bántalmak (pl.: köszvény, lumbágó, derékfájdalom, arthritis, stb.) kezelésében nyújt segítséget a természetes alapanyagokból készült étrend-kiegészítő kapszulánk.

60 db nettó tömeg: 29,9 g

Összetevők:

Kurkuma gyökér kivonat por 10:1, zöldkagyló kivonat por 10:1, feketebors kivonat por 10:1, zselatin (kapszula), mikrokristályos cellulóz, magnézium-sztearát

Leírás

A VitaMed Ízület komplex étrend-kiegészítő kapszula kurkuma gyökér-, zöldkagyló- és feketebors kivonatot tartalmazó étrend kiegészítő keverék. Mind a kurkuma gyökér mind a zöldkagyló fogyasztása régóta ismert, hogy kedvező hatású a különféle ízületi megbetegedések (pl.: köszvény, lumbágó, derékfájdalom, arthritis, stb.) kezelésében, mely hatást a feketebors tovább erősíti, így a keverék különböző összetevői egymást kiegészítő és felerősítő módon hatnak.

Hatóanyag: Kurkuma gyökér kivonat por (10:1), Zöldkagyló kivonat por (10:1), Feketebors kivonat por (10:1)

Hatóanyag egy kapszulában:
Kurkuma gyökér kivonat por (10:1) : 240 mg
Zöldkagyló kivonat por (10:1) : 120 mg
Feketebors kivonat por (10:1) : 20 mg

Hatóanyag a napi adagban (2 kapszula):
Kurkuma gyökér kivonat por (10:1) : 480 mg
Zöldkagyló kivonat por (10:1) : 240 mg
Feketebors kivonat por (10:1) : 40 mg

Felhasználási javaslat: természetes étrend-kiegészítőként naponta 2×1 kapszula bőséges folyadékkal lenyelve. Ajánlatos naponta legalább 1-2 liter folyadék fogyasztása.

Az ajánlott napi adagot ne lépje túl! Nem helyettesíti a vegyes étrendet és az egészséges életmódot. Kisgyermekektől elzárva tartandó. Szedése gyermekeknek nem ajánlott.

Különféle ízületi megbetegedések (pl.: köszvény, lumbágó, derékfájdalom, arthritis, stb.) kezelésének, megelőzésének támogatása? – VitaMed Ízület komplex étrend-kiegészítő kapszula!

Minőségét megőrzi: a csomagolás oldalán jelzett időpontig. (nap/hónap/év)

Tárolás: száraz, hűvös helyen.

Gyártja és forgalmazza:
NutriMed Étrendkiegészítő Zrt.
4026 Debrecen, Simonffy u. 4-6. 1. em. 123.

Gyártás helye: Magyarország

OGYÉI sz.: 23338/2020

Figyelmeztetés: Ez a termék étrend-kiegészítő (VitaMed Ízület komplex étrend-kiegészítő kapszula), gyógyító hatással nem rendelkezik. Ne használja a készítményeket terhesség és szoptatás ideje alatt. Használat előtt kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét. Hosszú ideig tartó használatra nem javallott. Az étrend-kiegészítő nem helyettesíti a vegyes étrendet és az egészséges életmódot! Az ajánlott napi mennyiséget ne lépje túl! Gyermekektől elzárva tartandó! A VitaMed márkanév nem értelmezhető egészségre vonatkozó állításként, az csupán a termék azonosítására szolgál. A bemutatott hatások bekövetkezése nem garantált, illetve egyénenként eltérő lehet.

Ízületi csomagunk hozzájárul az egészséges ízületek megtartásához és biztosítják az ehhez szükséges kiindulási alapot, tekintse meg ajánlatunkat >>> ITT

Értékelések

Még nincsenek értékelések.

„Ízület komplex étrend-kiegészítő kapszula 60X” értékelése elsőként

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Felhasznált irodalom:

  1. Poór, Gy. (2015). Handbook of reumatology, 2nd edition. [A reumatológia tankönyve, második átdolgozott, bővített kiadás.] Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest. 124-143. [Hungarian]
  2. Herold, G. (2009). Innere Medizin – eine vorlesungsorientierte Darstellung. [Belgyógyászat.] Medicina Könyvkiadó Zrt., 969-982. [Hungarian]
  3. Tulassay, Zs. (2016). Principles of Internal Medicine 2., 5th edition. [A belgyógyászat alapjai 2., 5. kiadás] Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest. [Hungarian]. https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_A_belgyogyaszat_alapjai_2/ch01s05.html (Letöltés: 2020. 06. 03.)
  4. Aletaha, D., Neogi, T., Silman, A. J. et al. (2010). 2010 Rheumatoid Arthritis Classification Criteria: An American College of Rheumatology/European League Against Rheumatism Collaborative Initiative. Arthritis & Rheumatism, 62(9), 2569-2581. doi: 10.1002/art.27584
  5. Kostoglou-Athanassiou, I., Athanassiou, P., Lyraki, A., Raftakis, I., & Antoniadis, C. (2012). Vitamin D and rheumatoid arthritis. Therapeutic advances in endocrinology and metabolism, 3(6), 181–187. doi: 10.1177/2042018812471070
által|2020-07-24T09:04:55+00:00június 8th, 2020|Érdekességek|0 hozzászólás
Go to Top