Nem csupán az érintett személynek, de hálótársának is sokszor okoz kellemetlenséget az alvás közbeni horkolás. Ennek ellenére azonban nem nagyon tulajdonítunk neki különösebb figyelmet, bosszankodunk esetleg, hogy hangosan horkol, vagy éppen mi horkolunk és ránk panaszkodnak. Habár ártalmatlannak tűnhet a horkolási folyamat, vannak esetek, mikor nagyon is érdemes a horkolás okának utánajárni, ugyanis számos kóros állapot okozhatja, illetve a horkolás kihathat a nappali teljesítményünkre, kipihentségi szintünkre, mentális állapotunkra, illetve bizonyos szervrendszerek egészségét komolyan befolyásolhatja. Az alábbiakban a horkolás fogalmát, lehetséges okait, kivizsgálásának alappilléreit és néhány fontosabb kezelési módot, gyakorlati tanácsot mutatunk be, mely információk által igyekszünk a horkolás folyamatát jobban megértetni és annak jelentőségét alátámasztani.

A horkolásról és annak okairól

A horkolás rendkívül gyakori a magyar népesség körében, a felnőtt férfiak akár 60%-át, a felnőtt nők körülbelül 30%-át érinti ez a probléma (1, 2). A horkolás a felső légutak lágy szöveteinek rezgéseként létrejövő hang, mely alvás közben jelentkezik. Ezen felső légúti területek közül leggyakrabban a garat érintett. A jellemző horkolási hang úgy jön létre, hogy alvás közben részlegesen beszűkül a garat, és a szűkület miatt a beáramló levegő turbulenssé (örvénylő) válik, következésképpen pedig a környező lágy szövetek rezegni, vibrálni kezdenek, ami így a horkolási hangeffektust eredményezi (2). Három központi tényező játszik szerepet ennek a garatszűkítő folyamatnak a létrehozásában: a garatizmok állapota (ereje és tónusa), a rekeszizom munkája (amely segíti a légzőmozgásokat) és a garatot esetlegesen szűkítő anatómiai elváltozások. Ezek a térszűkítő anatómiai elváltozások közé tartoznak a túl méretes nyelv, laza szerkezetű lágyszájpad, megnagyobbodott garatmandulák vagy nyelvcsap, az orrsövény kóros állapotai, krónikus orrmelléküreg gyulladások, orrpolipok, az állkapocs rendellenességei, fogászati problémák, illetve a jelentős túlsúly vagy akár a cukorbetegség is. Az alkohol, a drogok és nyugtatók is megemlíthetőek itt, hiszen ellazítják a garat izomzatát, ezáltal a horkolás is valószínűbb ilyen szerek alkalmazása kapcsán. Egyes szakértők szerint a horkolás módjából valamelyest lehet következtetni annak okára: ha valaki csukott szájjal horkol – ezért valószínűleg a nyelv vagy a nyelvgyök a felelős; ha valaki nyitott szájjal horkol – a garatszövetek lazasága okozza; ha valaki háton fekve horkol – az alvási szokások és életmódbeli változtatások nagy valószínűséggel rendezhetik a problémát; azonban ha valaki minden testhelyzetben horkol, az már komolyabb problémára hívhatja fel a figyelmet, főleg, ha légzéskimaradások is kísérik a horkolást (3). Ezek alapján láthatjuk, hogy a horkolás tünete lehet több, egymástól jól elkülöníthető kóros állapotnak, melyeket összefoglalóan alvásfüggő légzészavaroknak is nevezhetünk. Pont emiatt számos orvosi szakterület érintett lehet a horkolás okainak feltárásában és megszüntetésében, legtöbbször a fül-orr-gégészet, a belgyógyászat, a tüdőgyógyászat, vagy akár az ideggyógyászat is. Fontos megjegyezni, hogy időszakosan is jelentkezhet a horkolás, például allergiás időszakban vagy felső légúti fertőzés kapcsán, mikor a felső légutakat borító nyálkahártya megvastagodik, és beszűkülnek a légutak – ez természetesen ideiglenes volta miatt nem igényel különösebb speciális ellátást (az allergia vagy a fertőzés kezelése mellett).

Következmények és kockázatok

A horkolásnak általában nincsenek egyértelmű jelei – azon kívül természetesen, hogy jelzi a hálótárs a kellemetlenséget –, azonban ez nem azt jelenti, hogy elhanyagolható ez a folyamat. A horkolással kapcsolatban az a legjelentősebb és legsúlyosabb probléma, hogy igen gyakran okoz légzéskimaradást, mivel beszűkül a garat és nem jut elegendő mennyiségű friss, oxigéndús levegő a tüdőbe, ezáltal pedig az agy oxigénhiányos állapotba kerülhet. Ebből mindössze annyit vesz észre a beteg, hogy másnap reggel álmosan ébred (fáradtabban, mint ahogyan lefeküdt aludni), nappal aluszékony, koncentrálási nehézségei támadnak, ingerültebb. Mindez annak a következménye, hogy az agy nem jutott megfelelő mennyiségű oxigénhez az éjjeli, nem túlzottan pihentető alvás alatt, és nem tudott kellőképpen regenerálódni. Ezek mellett az éjjeli oxigénhiányos állapot megterheli a szívet, magasabb vérnyomásértékekhez vezethet, a koncentrálási nehézségekkel összefüggésben pedig az  autóvezetésre gyakorol igen negatív hatást – a közlekedési balesetek jelentős százalékáért az éjjeli oxigénhiányos állapotot lehet felelőssé tenni (4). Szintén nem elhanyagolható, hogy számos párkapcsolati konfliktust is okozhat a horkolás: mindkét fél felületesen alszik, a horkoló felet folyamatosan ébresztgetni kell horkolása miatt, vagy akár valamely fél kénytelenné válhat másik szobába átköltözni éjszakára a zavartalan pihenés érdekében. Mindezek nehézségeket okozhatnak.

Kivizsgálás és kezelés

A horkolás és az alvásfüggő légzészavarok kivizsgálásnak három alappillére van: a részletes általános kórtörténet, különös tekintettel az alvásra és a horkolásra; részletes fül-orr-gégészeti vizsgálat; és végül az alvásdiagnosztikai vizsgálat. A kórtörténet megismerése során különböző kérdőíveket is kitöltetnek a beteggel, tüzetesen kikérdezik életmódjáról, alvási szokásairól, sokszor a hálótársat is megkérdezik a horkolásról, hiszen ő hallja legtöbbször és általában ő tudja a legpontosabb információkat adni az éjjeli horkolásról. Az áttekintő fül-orr-gégészeti kivizsgálást különböző eszközökkel végzik, feltárva az esetleges anatómiai eltéréseket. Az alvásdiagnosztikai vizsgálat során megvizsgálják a légzésszámot, pulzusszámot, a légzőizmok mozgását, de akár az agyi tevékenységet is nyomon lehet követni. Összességében tehát egy összetett kivizsgálásról van szó.

A horkolás kezelését természetesen a kiváltó tényezőnek megfelelően kell megválasztani. Az esetek többségében általában egyszerűbb életmódbeli változtatásokkal eredményesen mérsékelhető és megszüntethető a horkolás. Azonban vannak ezeknél drasztikusabb módszerek is, melyek olykor-olykor szükségesek lehetnek. Számos horkolásgátló eszköz van a piacon, melyek mind-mind a légutakat segítenek nyitva tartani, ezáltal megakadályozzák a turbulens levegőáramlást és a légzéskimaradásokat is. Különböző sebészeti eljárások is elérhetők, melyek a kóros anatómiai elváltozásokat igyekeznek megszüntetni. A „horkolóknak” javasolható életmódbeli változtatások között az alábbiakat emelhetjük ki (3): az érintett egyén aludjon megemelt felsőtesttel vagy oldalt fekvő helyzetben, megelőzve a nyelv hátraesését; a tervezett lefekvés előtt két órával lehetőleg már ne egyen és ne fogyasszon alkoholt; kérjen információt a garattorna gyakorlatairól és rendszeresen végezze őket; központi fontosságú, hogy normalizálja testsúlyát, amennyiben túlsúllyal rendelkezik; vagy akár gargalizáljon borsmentaoldattal, mivel a borsmenta illóolaja növeli a légutak átjárhatóságát.

Kapcsolódva e legutóbbi gyógynövényhez, találhatunk még egyéb növényeket is, melyek közvetett módon segíthetnek a horkolás megelőzésében, mérséklésében. Ilyenek például a fekete fokhagyma (5), a spirulina (6), a goji bogyó (7), a homoktövis (8, 9) és a szőlőmag (10, 11) is, melyek a testsúly csökkentése által, antioxidáns hatásuk révén, illetve magas vitamintartalmuk miatt hozzájárulhatnak az általános fizikális állapot javításához, serkenthetik az anyagcserét, továbbá a szív-érrendszerre is jótékonyan hatnak. A belőlük készült természetes étrend-kiegészítőink megtalálhatóak webshopunkban is.

 

 

FELHASZNÁLT IRODALOM:

  1. Csóka, J. Horkolás. Fül-orr-gége központ. 2015.07.02. https://www.fulorrgegekozpont.hu/betegsegek/horkolas (Letöltés: 2020. 01. 08.)
  2. Gerlinger, I. (2014). Symptom-oriented otolaryngology. [Tünetorientált fül-orr-gégészet.] Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest. 167-177. [Hungarian]
  3. https://enthouse.hu/?s=horkol%C3%A1s (Letöltés: 2020. 01. 08.)
  4. Németh, A. (2013). Short manual of psychiatry. [A pszichiátria rövidített kézikönyve.] Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest. 297-298. [Hungarian]
  5. Ried, K., Toben, C., & Fakler, P. (2013). Effect of garlic on serum lipids: an updated meta-analysis. Nutr Rev., 71(5), 282-299. doi:10.1111/nure.12012
  6. Cheong, S. H., Kim, M. Y., Sok, D., E., et al. (2010). Spirulina prevents atherosclerosis by reducing hypercholesterolemia in rabbits fed a high-cholesterol diet. J Nutr Sci Vitaminol (Tokyo)., 56(1), 34-40. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/20354344 (Letöltés: 2020. 01. 08.)
  7. Ma, Z. F., Zhang, H., Teh, S. S., Wang, C. W., Zhang, Y., Hayford, F., et al. (2019). Goji Berries as a Potential Natural Antioxidant Medicine: An Insight into Their Molecular Mechanisms of Action. Oxidative medicine and cellular longevity, 2019, 2437397. doi:10.1155/2019/2437397
  8. Stark, A., & Madar, Z. (1993). The effect of an ethanol extract derived from fenugreek (Trigonella foenum-graecum) on bile acid absorption and cholesterol levels in rats. British Journal of Nutrition, 69(1), 277-287. doi:10.1079/BJN19930029
  9. Narayanan, S., Ruma, D., Gitika, B., et al. (2005). Antioxidant activities of seabuckthorn (Hippophae rhamnoides) during hypoxia induced oxidative stress in glial cells. Mol Cell Biochem. 2005 Oct;278(1-2):9-14. doi: 10.1007/s11010-005-7636-2
  10. Aybastier, Ö., Dawbaa, S., & Demir, C. (2018). Investigation of antioxidant ability of grape seeds extract to prevent oxidatively induced DNA damage by gas chromatography-tandem mass spectrometry. J Chromatogr B Analyt Technol Biomed Life Sci., 1072, 328-335. doi:10.1016/j.jchromb.2017.11.044.
  11. Preuss, H. G., Wallerstedt, D., Talpur, N., et al. (2000). Effects of niacin-bound chromium and grape seed proanthocyanidin extract on the lipid profile of hypercholesterolemic subjects: a pilot study. J Med., 31(5-6), 227-246. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/11508317 (Letöltés: 2020. 01. 08.)