Koronavírus-gyorstalpaló

A koronavírus-járvány februárra datálható európai kitörése óta szinte már a mindennapok részévé váltak bizonyos rutinok, eszközök és kifejezések. A korlátozások és a bevezetett intézkedések egyrészt óvnak a megbetegedéstől, illetve attól, hogy másokat megfertőzzünk akaratunk ellenére, azonban mindezek az események és állapotok pszichésen is megviselnek bennünket, hiszen olyan heteket-hónapokat élünk át jelenleg, amelyeket korábban még soha. Ezt a kimondottan gondterhes és bizonytalanságokkal teli időszakot tovább árnyalja és akár még borúsabbá teheti az, hogy sokszor nem tudjuk, hogy valójában mi is történik körülöttünk és mi vár ránk ezután.

A híradásokban, a rádióban, a közösségi médiában számtalan elemzéssel, szakértői cikkel, különböző csodaszerekről készült beszámolókkal találkozunk a témával kapcsolatban, ugyanakkor, sajnálatos módon egyre több és több megbízhatatlan forrásból származó információ is napvilágot lát, melyek között nem könnyű kiigazodni. Jelen írásunk legfőbb célja, hogy a koronavírussal kapcsolatos alapvető kérdésekre tudományosan alátámasztott és hiteles forrásokból származó válaszokat adjon az olvasóknak.

Mi is pontosan a koronavírus?

A vírusok fogalmából érdemes kiindulni annak érdekében, hogy egyértelmű képet kapjunk arról, mivel is állunk szemben. A vírusok a baktériumoknál kisebb, nanométerben kifejezhető nagyságú mikroorganizmusok. Felépítésüket tekintve fehérjéket és zsírokat tartalmazó burokból és örökítőanyagból állhatnak. Ez az örökítőanyag dezoxiribonukleinsav (DNS) vagy ribonukleinsav (RNS) lehet, ez alapján tudjuk csoportosítani a vírusokat RNS- vagy DNS-vírusokra. A vírusoknak nincsen saját anyagcseréjük és teljes mértékben a gazdasejttől függenek. Továbbá, nem rendelkeznek az ún. féligáteresztő hártyával, amely megvédené őket a külső környezet rájuk nézve káros hatásaival szemben, ezáltal nem képesek élő sejten kívül növekedni, sőt, szaporodni sem. Ez a sejteket megtámadó kórokozó kémiai fegyvertárát használja fel arra, hogy sokszorosítsa magát és életben maradjon a sejteken belül.

Habár a vírusok sok esetben egyszerű, banális fertőzéseket okoznak, azonban súlyos állapotokat is előidézhetnek. A koronavírusok zsírsavburokkal rendelkező, egyszálú RNS-vírusok, amelyek enyhébb tüneteket (például nátha), de akár igen súlyos, akár életveszélyes állapotot előidéző légúti betegségeket is okozhatnak. A „koronavírus-betegség 2019”-et (COVID-19), a 2019-ben a kínai Wuhan tartományban megjelent „súlyos akut légúti tünetegyüttest okozó koronavírus 2” (SARS-CoV 2) fertőzés idézi elő.

A koronavírus terjedése, a betegség tünetei és a fertőzésnek kitettek rizikócsoportjai

A koronavírus emberről emberre cseppfertőzéssel terjed: köhögéssel, tüsszentéssel, a fertőzött személlyel való közeli kontaktussal, illetve a beteg személy által érintett tárgyak által – bizonyos időhatárokon belül. A betegség tünetei általában a megfertőződés után öt-hat nappal alakulnak ki, de egyes esetekben akár két hét is eltelhet az első tünetek megjelenéséig. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján a betegség leggyakrabban lázzal, száraz köhögéssel, fáradékonysággal indul. Ezek mellett előfordulhat nehézlégzés, torokfájás, izom- és ízületi fájdalom, hidegrázás, a szaglás- és ízérzés zavara vagy elvesztése, ritkábban hányás és hasmenés. A betegség lefolyása túlnyomó többségben enyhe vagy középsúlyos formában zajlik. A betegség klinikai megjelenése széles spektrumon mozog, az enyhe légúti fertőzéstől a (közép)súlyos tüdőgyulladásig terjedhet. Azonban a megbetegedések kb. 10%-ában a kórkép súlyos, a betegek kritikus állapotba kerülnek, légzési elégtelenség, szívizomkárosodás, szeptikus sokk lép fel és számos szerv működése zavarttá válik.

Jelenlegi ismereteink szerint gyermekek esetében a betegség sokkal ritkábban jár tünetekkel. Mint az bizonyára már sokak számára ismert, a súlyosabb betegséglefolyás leginkább a 60 év felettieket és a krónikus alapbetegségben (például szív- és érrendszerei megbetegedések, cukorbetegség, rosszindulatú daganat, krónikus légúti megbetegedés) szenvedőket érinti. Amennyiben valaki az otthonában légúti panaszokat tapasztal, illetve az imént említett tünetek valamelyikét észleli, mindenképpen szükséges a háziorvos, súlyosabb esetben a mentők értesítése – itt emelnénk ki, ami szintén számtalanszor a lakosság tudomására lett hozva, hogy minden esetben telefonálni kell a személyes érintkezést elkerülve, hiszen ezáltal megakadályozzuk, hogy esetlegesen másokat is megfertőzzünk.

A fertőzöttség kimutatása, kezelése és a betegség megelőzése

A vírusfertőzés bizonyítása a tünetet produkáló személy esetében leggyakrabban az orrból, vattapamacsos törléssel nyert minta segítségével történik. Egy bonyolult és időigényes molekuláris biológiai folyamat, az ún. polimeráz-láncreakció (rövidítése a PCR) által laboratóriumi körülmények között mutatják ki a vírus örökítőanyagát a vett mintából. A számos helyen hirdetett „gyorstesztek” a vírus ellen az immunrendszer által termelt specifikus ellenanyagok kimutatása révén bizonyíthatják, hogy a szervezet találkozott-e a fertőzéssel.

A koronavírus-fertőzésnek jelenleg (2020. május) célzott, specifikus gyógyszeres kezelése nincsen. Az enyhe lefolyású betegség esetén kezelés nem szükséges, súlyosabb formákban a beteg kórházi felvételre szorul, oxigént kap, és különböző gyógyszerek segítségével erősítik a szervezetet, hogy az a vírust le tudja győzni.  A védőoltás, amellyel a vírusfertőzés kialakulását meg tudnánk előzni, még nem áll rendelkezésre, de ameddig a megfelelő vakcina el nem készül, fontos néhány alapvető megelőzési módszer betartása, melyeket március eleje óta szinte minden létező felületen és csatornán látunk és hallunk. Mindenekelőtt az éppen hatályban lévő szabályzásokat és korlátozásokat kell betartanunk – ha tetszik, ha nem.

Bizonyára sokaknak kellemetlenségeket okoznak ezek az intézkedések, de járványhelyzetben kimondottan szükséges és a „siker záloga” a lakosság együttműködése és a meghatározott szabályok betartása, hiszen az összes a mi egészségünket szolgálja végső soron. A legfontosabb, hogy kerüljük a beteg személyeket, tartsuk a „szociális távolságot” (1,5 – 2 méter), ritkábban találkozzunk azokkal, akikkel nem élünk egy háztartásban, illetve, amennyiben elhagyjuk otthonunkat, hordjunk megfelelő módon szájmaszkot (az orrot is takarja a maszk!). Mossunk gyakran kezet alaposan, szappanos vízzel, de ha ez éppen nem kivitelezhető, használhatunk alkoholos kézfertőtlenítőt is. Ügyeljünk arra, hogy arcunkat, különösen az ajkakat és az orrot, valamint a szemkörnyéket ne érintsük meg nem tiszta kézzel. Mint a kezelési lehetőségeknél is elhangzott, az immunrendszer állapota kulcsfontosságú a témában, ezáltal a szervezet ellenállóképességének erősítése középpontba kerül. A színes, zöldségekben-gyümölcsökben gazdag étrend, a szabad levegőn végzett rendszeres mozgás, vitaminkészítmények és természetes immunerősítők fogyasztása javasolható elsősorban ebben az időszakban.

A szőlőmag, a homoktövis, a görögszéna, a goji és acai bogyó mind-mind olyan növényi alkotórészeket tartalmaznak, melyek hatékonyan támogatják az immunrendszer működését, és magas antioxidáns-tartalmuk révén ellenállóbbá tehetik a szervezetet a kórokozókkal szemben. A belőlük készült étrend-kiegészítő készítményeink, illetve különböző immunerősítő-csomagjaink (I., II., III.) megtalálhatók webshopunkban.

Szőlőmag kivonat étrend-kiegészítő kapszula 60X – Akciós

2 490 Ft 1 868 Ft

Szőlőmag kivonat (95% proantocianidin) felhasználásával készült étrend-kiegészítő zselatin kapszulában. 

60 db nettó tömeg: 22,7 g

Összetevők:

Szőlőmag kivonat (95% proantocianidin) por 10:1, zselatin (kapszula), mikrokristályos cellulóz, magnézium-sztearát

Termékünk OGYÉI száma: 20703/2018

Érdekelhetnek még…

FELHASZNÁLT IRODALOM:

által|2020-07-24T11:16:51+00:00május 11th, 2020|Érdekességek|0 hozzászólás
Go to Top