Digitális világunkban, mikor naphosszat monitorokat és kijelzőket nézünk, szemünk egészsége a középpontba került. „Úgy vigyázz rá, mint a szemed fényére” – szólít fel a régi mondás is, és kétségtelen, hogy látásunk valóban egy felbecsülhetetlen érték. Szemünk „világa”, vagyis a látószervrendszerünk egészsége meghatározó a környezetünkben való tájékozódáshoz, a veszélyhelyzetek elkerüléséhez, az információszerzéshez, mely funkciókat a többi érzékszervvel összhangban lát el az emberi test. Természetesen csökkent látással és látás nélkül is lehet teljes életet élni, azonban abban mindannyian egyetértünk, hogy látásélességünk csökkenése, esetleg látásunk elvesztése komoly következményekkel jár a mindennapi életünkre nézve, a csökkent/kiesett funkciót pedig valamilyen módon pótolnunk kell. A továbbiakban a látószervrendszert és annak szerepeit mutatjuk be röviden, illetve tanácsokat adunk, miként őrizhetjük meg és javíthatunk szemünk egészségén.

A szem és a látás

A szemészeti betegek nem a szó szoros értelmében betegek, mégis, a látásban bekövetkező zavarok igen komoly mértékben tudják befolyásolni kapcsolatukat önmagukkal, családjukkal, és a társadalommal; bizonytalanság, kétségbeesés üti fel a fejét; a munkavégzés vagy szórakozás (pl. olvasás) lehetőségei veszélybe kerülnek. Ezek a tényezők mind azt támasztják alá, hogy a szem és a látás kiemelt szerepet kap az ember életében. A látószerv három fő részből áll: a szemgolyó, a szemideg, és a járulékos szervek (szemmozgató, védő- és könnyszervek). A mindössze 24 milliméter átmérőjű szemgolyóban található az emberi szervezet legmagasabban differenciált és leggazdagabb vérellátású szövete, a tízrétegű ideghártya (retina). Magának a látásnak mint érzékelésnek a folyamata igen bonyolult. A retinában keletkező optikai inger kémiaivá alakul át, és a látópálya útján jut el az agy tarkólebenyében (occipitális lebeny) lévő látókéregig (1). Ebből az következik, hogy a szem csupán az első lépcső a látásban, így a látászavarok nem korlátozódnak le erre az egyetlen anatómiai egységre. A szem funkcióit a tárgyak tudatunkban való megjelenési formái szerint tudjuk vizsgálni, melyek a következők: látásélesség (vízus), perifériás látás (látótér), színlátás, adaptáció (sötét adaptáció) és kontrasztérzékenység (2).

Panaszok és a szem betegségei

A szemészeti vizsgálatot megelőző anamnézis (kórelőzmény) négy területre terjed ki: első a családi előzmények, hiszen számos szemészeti betegség örökletes, például a kancsalság, a zöldhályog, a fénytörési hibák, retinaleválás és retinadisztrófiák. A második terület az általános anamnézis, mivel igen sok belgyógyászati betegség okozhat a látószervrendszerben problémákat, mint például a cukorbetegség, a magasvérnyomás-betegség, fertőző és bőrbetegségek, illetve egyes gyógyszerek is (szteroidok, amiodaron). Az általános anamnézist követi a szemészeti: fénytörési hibák (szemüveg-kontaktlencse viselése), kancsalság, korábbi szembetegségek és -műtétek, egyéb sérülések, eddig alkalmazott szemcseppek és kenőcsök. Az utolsó terület a jelen panaszokat tartalmazza, melyek alapos és pontos megválaszolásával előre készülhetünk a szemorvosi vizsgálatra (2):

  • Csökkent-e a látásélesség? Homályos látás szokott előfordulni? Mikor?
  • Kettőslátás előfordult? Mi váltotta ki?
  • Van-e fájdalom? Mikor és milyen jellegű? Hogyan csillapítottuk?
  • Szokott-e vörös lenni a szem? Szokott-e a szem kiszáradni? Szúró, viszkető érzés jelentkezett?
  • Érte valamilyen külső behatás, sérülés a szemet, a koponyát?
  • Szédülés, szubjektív rosszullét, fejfájás jelentkezett?
  • Észlelt-e a beteg szemészeti panaszával egyidejűleg egyéb változást az általános állapotában?

Az alapos kivizsgálás kardinális, hiszen számos probléma állhat a fenti panaszok mögött: a látóapparátus betegségei (pl. szürkehályog, gyulladások, daganatok); koponyaűri folyamatok (pl. daganatok); belgyógyászati betegségek (pl. cukorbetegség, magasvérnyomás-betegség); genetikai eredetű elváltozások (pl. retinoblasztóma, színtévesztés); fejlődési rendellenességek (pl. kolobómák, szemhéjcsüngés); izom-, ér- és idegi eredetű problémák (izombénulások, vérzések, idegbántalmak); sérülések; és maga az öregedés folyamata is. Emiatt a rendszeres szemészeti kontroll minden életkorban rendkívül fontos. Az eszközös szemészeti vizsgálat lehetőségeit terjedelmi korlátok miatt jelen írásban nem részletezzük külön. A következő néhány sorban néhány praktikus tanácsot, életmódot érintő javaslatot vonultatunk fel, melyek révén hozzájárulhatunk az egészséges látáshoz.

Mit tehetünk az egészséges látásért?

A kijelzők és monitorok napi többórás nézéséből fakadó panaszokat (száraz és égő, vörös szem, fejfájás) enyhíthetjük, ha óránként legalább egy 5-10 perces szünetet tartunk, illetve néha el-elpillantunk más távolságra lévő tárgyakra – így megmozgatva a szemizmokat, melyek nem fáradnak el olyan gyorsan így. A helyes magasság (íróasztal felülete a kartámasszal azonos magasságban) és a kellő távolságra (50-70 cm) beállított monitor is fontos szemünk egészségének védelmében, illetve, ha lehetséges, lássuk el kékfényszűrővel a monitort, vagy viseljünk erre alkalmas szemüveget (3), továbbá, kerüljük a monitorok tükröződését kiváltó tényezőket. A képernyő előtti munkavégzés alapvető jogi szabályozásairól is tájékozódhatunk (4). A megfelelő fényviszonyok is nagyban segítik a látást, ezért lehetőleg ne az esti olvasásnál akarjunk spórolni a villanyszámlán. Tudatosan figyeljünk oda, hogy pislogjunk, szemszárazság ellen használhatunk műkönnyet, melyet a gyógyszertárban vény nélkül beszerezhetünk. Mint korábbi cikkünkben is olvasható, a látás folyamatához nélkülözhetetlen az A-vitamin (retinol) (5), melyet pótolhatunk az alábbi termékek fogyasztásával: máj, halak májolaja, tojássárgája, tejszín; béta-karotint (az A-vitamin provitaminját) pedig a sötétzöld színű és színes gyümölcsök, zöldségek: édesburgonya, sütőtök, sárgadinnye, mangó, spenót, cékla, sárgarépa, kelkáposzta tartalmaz. Napi ajánlott mennyisége 700-900 mikrogramm (6). Ha úgy érezzük, hogy csökkent a látóélességünk, vagy bármilyen szokatlan látásproblémát érzékelünk, minél hamarabb keressünk szakembert, hiszen a nem megfelelően korrigált rövidlátás (messzire nem lát jól valaki) végzetes következményekkel járhat vezetés közben, de a korrigálatlan távollátás (közelre nem lát jól valaki) is megnehezítheti a mindennapokat. Mindezek mellett találunk a természetben olyan növényeket is, melyet hozzájárulhatnak szemünk egészségéhez.

A goji bogyó egyes tanulmányok szerint jótékonyan hat a száraz szem-szindrómára (7), továbbá, étrendkiegészítőként is ajánlják magas poliszacharid-, fenolsav- és karotenoidtartalma miatt, melyek közül hatékonyságát illetően kiemelkedik a zeaxantin (8). A szőlőmag is megemlítendő a témában, proantocianidin hatóanyagáról kimutatták, hogy a cukorbetegség szövődményeként megjelenő retinakárosodással szemben védelmet nyújt (9). Végül a tőzegáfonyát sem hagyhatjuk ki a felsorolásból, hiszen számos jótékony hatással rendelkezik (gyulladáscsökkentő, vércukorstabilizáló, antioxidáns), melyeket a látásszervrendszerben is kifejt (10).

Ezen gyógynövényekből készült természetes étrendkiegészítőinket megtalálod webshopunkban is.

FELHASZNÁLT IRODALOM:

  1. Fonyó, A. (2011). Principles of Medical Physiology, 5th [Az orvosi élettan tankönyve., 5. kiadás] Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest. 565-583. [Hungarian] https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_Elettan/ch10s03.html (Letöltés: 2019. 10. 07.)
  2. Süveges, I. (2010). Ophtalmology. 3rd [Szemészet., 3. bővített kiadás] Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest. 16-34. [Hungarian] https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_szemeszet/ch02.html (Letöltés: 2019. 10. 07.)
  3. Számítógépes munkahely, irodák munkavédelme, képernyő előtti munkavégzés, számítógép előtti munkavégzés, monitor előtti munkavégzés. [Hungarian] http://munkabiztonsag-munkavedelem.hu/szamitogepes_munkahely_kepernyo_elotti_munkavegzes/szamitogepes_munkahely_kepernyo_elotti_munkavegzes.html (Letöltés: 2019. 10. 07.)
  4. 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről. [Hungarian]  https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99900050.EUM (Letöltés: 2019. 10. 07.)
  5. Tulassay, Zs. (2016). Principles of Internal Medicine 2., 5th edition. [A belgyógyászat alapjai 2., 5. kiadás] Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest. 1820-1822. [Hungarian] https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_A_belgyogyaszat_alapjai_2/ch04s07.html (Letöltés: 2019. 10. 07.)
  6. National Institutes of Health (NIH). Office of Dietary Supplements (ODS). Vitamin A. Fact Sheet for Health Professionals. 2019 July 9. https://ods.od.nih.gov/factsheets/VitaminA-HealthProfessional/ (Letöltés: 2019. 10. 07.)
  7. Chien, K. J., Horng, C. T., Huang, Y. S., et al. (2018). Effects of Lycium barbarum (goji berry) on dry eye disease in rats. Molecular medicine reports, 17(1), 809–818. doi:10.3892/mmr.2017.7947
  8. Cheng C. Y., Chung W. Y., Szeto Y. T., Benzie I. F. F. (2007). Fasting plasma zeaxanthin response to Fructus barbarum L. (wolfberry; Kei Tze) in a food-based human supplementation trial. British Journal of Nutrition. 93(1), 123–130. doi:10.1079/bjn20041284.
  9. Sun, Y., Xiu, C., Liu, W., Tao, Y., Wang, J., & Qu, Y. I. (2016). Grape seed proanthocyanidin extract protects the retina against early diabetic injury by activating the Nrf2 pathway. Experimental and therapeutic medicine, 11(4), 1253–1258. doi:10.3892/etm.2016.3033
  10. Subash, S., Essa, M. M., Al-Adawi, S., Memon, M. A., Manivasagam, T., & Akbar, M. (2014). Neuroprotective effects of berry fruits on neurodegenerative diseases. Neural regeneration research, 9(16), 1557–1566. doi:10.4103/1673-5374.139483