Amíg tökéletesen hallunk, nem igazán tudjuk felbecsülni, hogy valójában milyen fontos érzékszerv is a fül. Aztán, mikor valamilyen szinten csökken a hallásküszöbünk, vagy épphogy túl hangos lesz olykor, netalántán fülzúgás vagy szédülés jelentkezik, azonnal rájövünk, hogy mennyire nélkülözhetetlen a megfelelő hallás a mindennapokban és társas életünkben. A hallószervrendszert érintő különböző betegségek bármely életkorban jelentkezhetnek, a munkakörnyezet, a genetikai hajlam, balesetek, és egyéb betegségek mind-mind emelhetik az esélyét ezeknek az elváltozásoknak. A megelőzés ebben az esetben is kiemelkedő szerephez jut, azonban az utógondozás, a rehabilitáció feladatai is különösképpen hangsúlyosak a halláskárosodott betegek esetében. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a fontosabb, hallást érintő betegségeket, kiemelünk közülük néhányat, illetve gyakorlati tanácsokat adunk a hallószervrendszer egészségének megőrzésének céljából.

A hallószervrendszer felépítése

A közhiedelemmel ellentétben a fül nem csupán a hallásban, hanem az egyensúlyozásban is központi szerepet tölt be, azonban ebben a bejegyzésben a hallási funkcióra fókuszálunk. Az ember hallórendszere több részre tagolódik: a környezeti hangok felfogását és átvitelét a porcos fülkagylót és a külső hallójáratot alkotó külső fül, illetve a dobüreget és a hallócsontocskákat magába foglaló középfül végzi el; továbbá, a belső fülben található a csontos csiga és labirintusrendszer, melyek a hangingerek elektromos jelekké való átalakítását és az agy felé történő továbbításban játszanak szerepet (1). A központi idegrendszerben négy agyi magon megy keresztül az információ, mire elér az agykéregbe és tudatosul a hanghatás (3). Maga az agyi hallópálya lefutásából, összetettségéből, illetve az egyéb, koponyát érintő, számos szervrendszerre kiható elváltozásokból kifolyólag igen sok betegség, tünet kapcsolódhat a hallórendszerhez. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül emelünk ki néhány fontosabbat.

A hallószervek betegségei átfogóan

A fülkagyló és a külső hallójárat betegségei között említhetünk fejlődési rendellenességeket, sérüléseket, gyulladásokat és daganatos elváltozásokat. A dobhártya betegségeit (gyuladások, sérülések) is ide sorolhatjuk, illetve a külső fülnél mindenképp érdemes a fülzsírról (cerumen) néhány szót ejteni, mivel igen sok probléma forrása a nem megfelelő és felesleges tisztítás. A fülzsír a hallójárat külső részén termelődik abból a célból, hogy megvédje a kiszáradástól a hallójárat bőrét, emellett baktérium- és gombaölő hatása van – tehát mindenképpen előnyös a jelenléte (1). A hallójáratból a fülzsír önmagától és észrevétlenül eltávozik, kivéve, ha valami az útjában van, vagy zavart a termelődés. A fültisztítópálcával végzett helytelen tisztogatás révén a fülzsír még beljebb kerül a fülben, melynek eredményeképpen teljesen kitöltheti az a hallójáratot, halláscsökkenést okozva. Ha víz jut a hallójáratba, a fülzsír megduzzad, és még inkább elzárhatja a járatot. Ezek alapján kihangsúlyozzuk, hogy teljességgel helytelen, veszélyes és felesleges mindenféle eszközzel és fültisztítópálcával a hallójáratba mélyebben behatolni és azt tisztítani (1, 2, 4). Szappanos vízzel, törölközővel vagy egyéb textillel lehet a fülkagylót tisztítani, illetve fültisztítópálcával is a kanyarulatokat. Továbbá, mint ahogyan korábban is említettük, a fülzsír a hallójárat külső harmadában termelődik, így abba a részbe, amely ujjal már nem elérhető, semmiképpen ne nyúljunk be semmivel. A középfül megbetegedései között a különböző gyulladásos elváltozások (gennyes és hurutos, heveny és idült) és daganatos betegségek találhatóak meg.

Áttérve a halláscsökkenéssel járó betegségekre, először az otoszklerózist említjük, mely során a belsőfül hallócsontocskáinak tokjában a csontfelszívódás és -újraképződés szabálytalanul megy végbe, elcsontosodnak bizonyos részek, így nem tud vezetődni a hang a csiga felé. Fő tünetei a fájdalmatlanul kialakuló nagyothallás, melyhez sistergő vagy a szél fúvásához hasonlító fülzúgás társul (2). Kezelése elsősorban műtéti. Azonban nem csupán az életkor előrehaladtával jelentkezhet halláscsökkenés, hanem bizonyos genetikai okok is közrejátszhatnak benne, ezáltal okozva a veleszületett halláskárosodásokat. A túl erős hanghatások előidézhetnek átmeneti, de akár tartós halláscsökkenést is. A zaj okozta halláskárosodás igen fontos eleme a szabadgyökök képződése, melyek a sejtek elpusztulását okozzák. Gyakran társul hozzá csengő jellegű fülzúgás is. Megelőzésében kulcsfontosságú a zajforrás azonosítása és minimálisra csökkentése vagy teljes kiiktatása, zajvédő eszközök használata, és a zajban dolgozók folyamatos orvosi szűrővizsgálata, mely magában foglalja a hallásvizsgálatot is.

Ennek kapcsán ejtenénk néhány szót a fülzúgásról (tinnitus) is, mivel a fül-orr-gégészeti esetek igen nagy részében fordul elő ez a panasz. A fülzúgásról fontos tudni, hogy nem betegség, hanem csupán tünete lehet a fül és a hallórendszer számtalan rendellenességének, illetve szív-érrendszeri, neurológiai és egyéb okai is lehetnek, emiatt a kiváltó ok megtalálása adja a kezelés alapját (1, 2). Orvoshoz fordulni a hirtelen kezdődő és súlyos, vagy a több napon, héten keresztül fennálló formáknál tanácsos.

Folytatva a hallácsökkenéssel járó állapotok felsorolását, az ototoxicitással folytatjuk, vagyis mikor halláskárosodást okoznak bizonyos gyógyszerek. Ezen gyógyszerek közé tartoznak az aminoglikozid antibiotikumok, vízhajtó készítmények, egyes kemoterápiás szerek és a gyulladásgátló szalicilátok (5). Léteznek ún. autoimmun nagyothallási típusok is, vagyis mikor a szervezet olyan anyagokat termel, melyek károsítják a testet és kóros folyamatokat okoznak, röviden, mikor a szervezet saját magát támadja meg különböző betegségek formájában. Ennek a kórcsoportnak 6 típusa van, melyeket egységesen – mint minden autoimmun betegséget – szteroid gyógyszerekkel kezelnek (1).  Végül az időskor során bekövetkező nagyothallást – idegen szóval presbyacusis – is bele kell vennünk a felsorolásba, hiszen népegészségügyi jelentősége idősödő társadalmunk miatt (is) kiemelkedő. Az emberek hallásküszöbe a kor előrehaladtával természetes módon romlik, kezdetben a magas hangoknál, később viszont a beszédfrekvenciákon, a mélyebb hangoknál is. Ehhez hozzájárulnak még az idegrendszert érintő vérkeringési zavarok is, melyek tovább tudják súlyosbítani a halláscsökkenést. Továbbá, napjainkban külön kihívás elkülöníteni és diagnosztizálni a korral járó halláscsökkenést, illetve az ipari társadalom és a folyamatos zajterhelés okozta halláskárosodást. Mindezek oda vezetnek, hogy sokkal korábbi életkorban kezdődik meg és alakul ki a halláscsökkenés, mely további, hosszútávú problémákat vet fel. A megelőzés mellett a kezelés szempontjából a rendszeres gondozás, a hallás javítása (gyógyszeresen vagy hallókészülék segítségével), és az idős, nagyothalló emberek rossz beszédértéséből adódó elszigetelődés elkerülése központi fontossággal bír.

Minden olyan esetben, mikor a tünetek fájdalmat, testi vagy akár lelki tüneteket okoznak, hirtelen alakulnak ki, illetve akadályozzák vagy megnehezítik a napi életvitelt, mindenképpen tanácsos orvosi segítséget kérni. Kiegészítő kezelésként, megelőzésként ajánlhatjuk a ginkgo bilobát, melyet a fülzúgás kezelésében használnak értágító hatása miatt (1, 6), továbbá, minden olyan gyógynövény, amely antioxidáns hatással rendelkezik – tehát flavonoidokat, tokoferolt tartalmaz –, bizonyítottan hatásos lehet a zajártalom miatt kialakult halláscsökkenés terápiájában (1, 7). Ilyen gyógynövények a ginkgo mellett a goji bogyó, a szőlőmag és a noni is (6, 8, 9, 10).

Ezen gyógynövényekből készült természetes étrend-kiegészítőinket megtalálod webshopunkban is.

FELHASZNÁLT IRODALOM:

  1. Répássy, G. (2011). Fül-orr-gégészet, fej-nyak-sebészet. Egyetemi tankönyv. Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest.
  2. Répássy, G. (2011). Fül-orr-gégészet. Semmelweis Egyetem Fül – Orr – Gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti Klinika. Semmelweis Kiadó Kft., Budapest. https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0019_2A_Ful-orr-gegeszet/adatok.html (Letöltés: 2019. 12. 08.)
  3. Szirmai, I. (2011). Neurológia. Egyetemi tankönyv. Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest. 58-61.
  4. Horváth, T. Fültisztítás – 10 hasznos tanács. WEBbeteg. 2019.11.20 20:35 https://www.webbeteg.hu/cikkek/ful-orr-gegeszet/9371/fultisztitas-hasznos-tanacsok (Letöltés: 2019. 12. 09.)
  5. Lawrence, R. L. (2018). Drug-induced Ototoxicity. Merck Manual. https://www.merckmanuals.com/professional/ear,-nose,-and-throat-disorders/inner-ear-disorders/drug-induced-ototoxicity (Letöltés: 2019. 12. 08.)
  6. Mahmoudian-Sani, M. R., Hashemzadeh-Chaleshtori, M., Asado-Samani, M., & Yang, Q. (2017). Ginkgo biloba in the treatment of tinnitus: An updated literature review. Int Tinnitus J, 21(1), 58-62. https://doi.org/10.5935/0946-5448.20170011
  7. Souza, M. E., Costa, K. V., Vitorino, P. A., Bueno, N. B., & Menezes, P. L. (2018). Effect of antioxidant supplementation on the auditory threshold in sensorineural hearing loss: a meta-analysis. Braz J Otorhinolaryngol. 84, 368–80. https://doi.org/10.1016/j.bjorl.2017.07.011
  8. Ma, Z. F., Zhang, H., Teh, S. S., Wang, C. W., Zhang, Y., Hayford, F., et al. (2019). Goji Berries as a Potential Natural Antioxidant Medicine: An Insight into Their Molecular Mechanisms of Action. Oxidative medicine and cellular longevity, 2437397. https://doi.org/10.1155/2019/2437397
  9. West, B. J., Deng, S., Isami, F., Uwaya, A., & Jensen, C. J. (2018). The Potential Health Benefits of Noni Juice: A Review of Human Intervention Studies. Foods (Basel, Switzerland), 7(4), 58. https://doi.org/10.3390/foods7040058
  10. Chirtes, F., & Albu, S. (2014). Prevention and restoration of hearing loss associated with the use of cisplatin. BioMed research international, 2014, 925485. https://doi.org/10.1155/2014/925485