Szinte mindannyiunknak fájt már valaha a feje gyengébben-erősebben, és rendszerint ilyenkor mindig próbáljuk valami kézzelfogható indokkal magyarázni fájdalmunkat: legtöbbször az időjárást (front) vagy a bennünket érő stresszt okoljuk. A piacon lévő számtalan fejfájáscsillapító gyógyszer alkalmazásával szemben sokszor elég lenne csupán a valós okot megtalálni, miáltal felesleges gyógyszerterheléstől kímélnénk meg szervezetünket. Annak ellenére, hogy az ideggyógyászati szakrendeléseken, háziorvosi látogatásokon ez a betegek leggyakoribb panasza, eléggé hiányos a lakosság tudása a fejfájások típusairól, okairól és kezeléséről egyaránt. A következőkben röviden, a teljesség igénye nélkül összefoglaló képet nyújtunk a fejfájások legfontosabb csoportjairól, a kiváltó tényezőkről, illetve a megelőzés és kezelés természetes módjairól is szót ejtünk.

 

A fejfájások típusai és okai röviden

A fejfájásokat két nagy csoportba oszthatjuk: egyrészt beszélhetünk tüneti fejfájásokról, mikor egy külön betegség tüneteként jelenik meg a fejfájás; másrészt léteznek önálló fejfájásbetegségek is, melyeket primer fejfájásoknak is neveznek (1,2). Utóbbi csoportba tartozik a migrén, a tenziós fejfájás, és az ún. trigemino-autonóm fejfájások mint például a cluster (klaszter) fejfájás. A migrén Magyarországon közel egymillió embert érint, előfordul családi halmozódás is. Oka – orvosi szakszóval – a trigemino-vaszkuláris rendszer aktiválódása, mely gyulladáshoz vezet. Epizódszerűen ismétlődnek a jellegzetes migrénes fejfájások (egyoldali, lüktető fejfájás hányingerrel, fény- és hangérzékenységgel, stb.), melyek között tünetmentes időszakok vannak. Több altípusa van a megjelenés ideje, a társbetegségek és a kísérőtünetek milyensége alapján. Gyógyszeresen jól kezelhető, azonban a helyes életmód (kielégítő alvás, mérsékelt stresszhatások) és a kiváltó tényezők kerülése is ritkítják a fejfájások gyakoriságát. A tenziós fejfájás a leggyakoribb önálló fejfájásbetegség. Jellemző rá a kétoldali, homlok- vagy tarkótájon jelentkező tompa, nyomásszerű fájdalom. Bizonyított, hogy a krónikus stressz, pszichés problémák, a fogyasztói társadalom túlzott elvárásai szorosan összefüggnek e fejfájástípussal, ezért a hosszútávú kezelés itt is az életmódváltásban rejlik. Alkalomszerűen jól hatnak a vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók is, azonban érdemes átgondolni a fájdalom hátterében esetlegesen jelenlévő tényezők kiküszöbölését is (stressz magas foka, elégtelen vízfogyasztás, pszichés problémák, stb.) A férfiak között gyakoribb cluster fejfájás „csomagokban” (innen az elnevezés) jelentkezik, szintén rohamszerűen. A erős, éles fájdalom mindig ugyanazon szem körül lép fel, melyet azonos oldali könnyezés, orrfolyás, verejtékezés és bőrpír kísér. Kialakulása ismeretlen, gyógyszeresen kezelhető.

tüneti fejfájások számos betegséghez társulhatnak kísérő tünetként. Legsúlyosabb a hirtelen, ütésszerűen jelentkező fejfájás szubaraknoidális vérzés (SAV) esetén, mely minél hamarabbi sürgősségi ellátást igényel. Sokan nem is gondolnák, de a nem megfelelő látáskorrekció is fejfájáshoz vezethet, ezért érdemes rendszeresen ellenőriztetni látásunkat. Agyi térfoglaló állapotokra (például daganat) a folyamatosan erősödő, majd egyéb idegrendszeri tünetekkel kísért fejfájás a jellemző. A központi idegrendszer gyulladásos megbetegedéseinél láz is fellép a fejfájás mellett, továbbá fül-orr-gégészeti betegségek is okozhatnak fejfájást. A horkolás jelentheti, hogy nem megfelelő az alvásminőségünk, ami szintén fejfáját indukálhat a nappali órákban. Számos pszichés betegség mint például a depresszió, kialvatlanság, alvási légzéskimaradás, éhezés, anyagcsere-zavarok, a levegő széndioxid- és oxigéntartalmának szélsőséges megváltozása szintén fejfájáshoz vezethetnek.

Mielőtt felkeresnénk az orvost…

…fontos tisztázni néhány dolgot, hogy ne feleslegesen várakozzunk a szakrendelésen, illetve ha szükséges, egyenesen a sürgősségi osztályra menjünk vagy hívjunk mentőt. Tüneteink előzetes átgondolása és pontosítása elősegíti, hogy minél gyorsabban kerüljön felállításra a helyes diagnózis és kiválasztásra a megfelelő kezelés. Tehát az alábbi kérdéseket válaszoljuk meg röviden mielőtt orvoshoz fordulnánk fejfájásunkkal (1,2):

  • Mióta, hol és milyen intenzitással lép fel a fájdalom? Milyen a fájdalom jellege?
  • Akadályozza a mindennapi tevékenységet a fájdalom?
  • Állandó a fájdalom, vagy időnként jelentkezik csak? Mennyi ideig tart?
  • Van-e valami, ami kiváltja, csökkenti vagy fokozza a fájdalmat?
  • Megelőzi, kíséri valamilyen más tünet, érzés a fájdalmat? Láz volt? Hányinger, hányás?
  • Próbáltuk valamilyen módon kezelni a fájdalmat? Miért éppen most kerestük fel az orvost?
  • Van a családban ismert fejfájós személy?

Mit tegyünk, ha fájna a fejünk?

Jegyezzük meg, egy betegséget könnyebb megelőzni, mint a kialakulása után kezelni. Sokat tehetünk mi is azért, hogy a fejfájást elkerüljük. Amennyiben nincs kimutatható szervi oka a fejfájásnak, gondoljuk át életmódunkat, és amennyiben szükséges változtassunk rajta. Habár kívánatosabbnak tűnhet beszedni egy tablettát, mint sportolni vagy csökkenteni a munkahelyi stresszt, legyünk tisztában azzal, hogy tartós javulást csak az életmódváltoztatás fog eredményezni (1). Figyeljünk oda az elegendő folyadékbevitelre (egy átlagos testalkatú nőnek napi minimum 2,7, egy férfinek 3,7 liter vízre van szüksége˙(3)), együnk a nap folyamán többször kevesebbet, szellőztessük a szobát, aludjuk ki magunkat. A rendszeres fizikai aktivitás szintén jótékony hatással van általános állapotunkra. Ha horkolunk, keressünk fel fül-orr-gégészt és szüntessük meg a kiváltó okot. Bizonyos gyógyszerek is okozhatnak fejfájást, ezért tekintsük át gyógyszereinket és iktassuk ki a feleslegeseket – természetesen orvosi felügyelettel. Amennyiben van a családban ismert fejfájásbetegségben szenvedő, vagy ha a korábban említett jellegzetes fejfájástípusokat észleljük, mindenképp vizsgáltassuk ki magunkat. Szubaraknoidális vérzésre jellemző ütésszerű fejfájás esetén azonnal hívjunk mentőt. Ha rövid idő alatt romlik általános állapotunk vagy hirtelen megváltozik a fejfájás jellege, aluszékonnyá válunk, látásunk romlik, elviselhetetlenné erősödik a fájdalom vagy egyéb, nem megszokott tünetek lépnek fel, szintén ajánlott orvosi segítséget kérni.

A fejfájással kapcsolatban is fordulhatunk a természet „gyógyszertárához”. A közismert ginzeng gyulladáscsökkentő, stresszoldó és koncentrációfokozó hatása révén lehet a segítségünkre (4), viszont túlzásba vitt alkalmazásakor épp ellentétes hatást vált ki (5). A sokoldalúan felhasználható ginkgo bilobát a benne található hatóanyagok miatt a migrén megelőzésében használják (6). Hasonlóan a ginzenghez, a goji bogyó is gyulladáscsökkentő hatással bír, és a sejtekre ható oxidatív stressz mérséklése által a fejfájás megelőzésében szintén hasznos gyógynövénynek bizonyult (7). A noninak nem csupán a gyümölcsét, de a levelét is felhasználják migrénes fejfájás megelőzésére (8). Antioxidáns hatása révén a fekete fokhagymát és a spirulina algát is megemlíthetjük a fejfájás kapcsán, azonban ezzel kapcsolatban nincsenek még publikált adatok.

A fentebb említett gyógynövényekből készült természetes étrend-kiegészítőinket megtalálod webshopunkban is.

 

FELHASZNÁLT IRODALOM:

(1) Komoly, S., & Palkovits, M. (2012). Practical neurology and neuroanatomy. [Gyakorlati neurológia és neuroanatómia.] Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest. 197-201. [Hungarian]

(2) Szirmai, I. (2011). Neurology. [Neurológia.] Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest. 469-479. [Hungarian]

(3) Mayo Clinic Staff. Healthy Lifestyle, Nutrition and healthy eating: Water: How much should you drink every day? https://www.mayoclinic.org/healthy-lifestyle/nutrition-and-healthy-eating/in-depth/water/art-20044256 (Letöltés: 2019. 08. 23.)

(4) Headaches, migraine https://adaptogens.com/c-1414.aspx (Letöltés: 2019. 08. 23.)

(5) Coon, J. T., & Ernst, E. (2002). Panax ginseng: a systematic review of adverse effects and drug interactions. Drug Safety, 25(5), 323-344. doi: 10.2165/00002018-200225050-00003

(6) D’Andrea. G., Bussone, G., Allais, G., et al. (2009). Efficacy of Ginkgolide B in the prophylaxis of migraine with aura. Neurological Sciences, Suppl. 1: S121-124. doi: 10.1007/s10072-009-0074-2

(7) Nardi, G. M., Faria Januario, A. G., Freire, C. G., et al. (2016). Anti-inflammatory activity of berry fruits in mice model of inflammation is based on oxidative stress modulation. Pharmacognosy Research, 8(5), 42-49. doi: 10.4103/0974-8490.178642

(8) eMedicineHealth: Noni. 2019. 06. 18. https://www.emedicinehealth.com/noni/vitamins-supplements.htm (Letöltés: 2019. 08. 23.)