A hazánkban előforduló leggyakoribb betegségek között sajnos igen előkelő helyet foglal el a cukorbetegség. Sokan úgy gondolják, hogy nem is olyan súlyos ez a betegség, hiszen a tünetei kezdetben nem túl látványosak, panaszt eleinte nem is okoz, nem egyik napról a másikra alakul ki, lehet gyógyszereket szedni rá, stb. Igen ám, éppen ezek miatt fordulnak sokan csak hosszú idő után orvoshoz, vagy nem veszik túl komolyan a diétát és az életmódbeli kikötéseket. Ugyanakkor érdemes tudni, hogy a cukorbetegség előfordulása Magyarországon a 2004-es adatokhoz képest 2018-ra pontosan a duplájára nőtt a felnőttek és a 18 évnél fiatalabb gyermekek körében egyaránt (1). A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) a cukorbetegség és annak szövődményeinek kezelésére költötte a legmagasabb összegeket az elmúlt években, vagyis ez a betegség rója a legnagyobb terhet az egészségügyi ellátórendszerre – közel 50 milliárd forintot évente (2), amely szükséges a körülbelül 800 ezer beteg ellátásához (3). A továbbiakban röviden összefoglaljuk a cukorbetegség típusait, legfőbb tüneteit, hosszútávú következményeit és kezelésének alapvető irányelveit, illetve néhány életmódbeli tanácsot is megosztunk.

A diabétesz mint anyagcsere-betegség

A diabétesz vagyis a cukorbetegség az orvostudomány jelen állása és adatai szerint a XXI. század elejének egyik legjelentősebb népegészségügyi problémájává és egyben „civilizációs” betegségévé vált (3). Ez egy olyan anyagcsere-betegség, amelynek középpontjában a szénhidrát-anyagcsere zavara áll, és ez a folyamat következményesen érinti a zsír- és fehérje-anyagcserét is (4). A betegség fő oka a hasnyálmirigy által termelt inzulin nevű hormon viszonylagos vagy teljes hiánya, illetve hatásának elmaradása. Négy különálló típust tudunk elkülöníteni a WHO (Egészségügyi Világszervezet) ajánlása alapján (5): 1-es típusú cukorbetegség teljes inzulinhiánnyal; 2-es típusú cukorbetegség inzulinrezisztenciával*, viszonylagos inzulinhiánnyal; gesztációs vagyis várandóssághoz köthető cukorbetegség; és egyéb típusok (például genetikai zavarok, gyógyszerek vagy immunmechanizmusok miatti cukorbetegség). Magyarországon a betegek majd 90%-a a 2-es típusú cukorbetegségben és annak szövődményeiben szenved, ezért a továbbiakban ezzel foglalkozunk kiemelten. Ezt a típust nevezik még nem inzulinfüggő diabétesznek is, mivel nincs szükség külső inzulinra a beteg életben maradásához. Hátterében alapvetően inzulinrezisztencia és a hasnyálmirigy inzulint termelő sejtjeinek kóros működése áll. A betegség genetikai háttere a mai napig sem tisztázott még, azonban a nyugati jóléti társadalmakra jellemző tényezők, mint a testmozgás hiánya, a nem megfelelő mennyiségű és minőségű étel következtében kialakuló elhízás, és az ülő életmód mind-mind erősen összefüggnek a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásával. Kezdetben sokszor tünetszegény, és egy súlyosabb szövődmény (szívinfarktus, veseprobléma, látászavar) által vagy egyéb rutinvizsgálatok alkalmával derül fény a cukorbetegség megelőző állapotaira. Általában az ebben a típusban szenvedő betegek valamilyen szinten elhízottak, náluk az inzulinrezisztencia gyakoribb, míg normál testalkatnál az inzulin termelésében áll fenn valamilyen zavar. Az alábbiakban a legfőbb tüneteket soroljuk fel: megnövekedett folyadékfogyasztás és vizeletürítés (éjszaka is), bőrproblémák, elhízás, magas vérnyomás, magas vérzsír-értékek, szívkoszorúér-betegség, érbetegségek, magas vércukor-értékek, stb. Kezelése négy alappilléren nyugszik: „diabéteszes” étrend, testmozgás, gyógyszeres és inzulinkezelés. A diabéteszes étrend célja, hogy a szénhidrátanyagcsere-zavart megszüntesse, mivel a kalóriaszegény étrenddel mérsékelhető az inzulinrezisztencia. Ugyanezt eredményezi a napi szintű, rendszeres testmozgás is.

Lappangó kezdet, hosszútávú következmények

Ahogy az imént is említettük, első tüneteinek megjelenésére a lappangó kezdet jellemző, azonban szövődményeire már nem kell olyan sokat várni. Heveny (akut) és idült (krónikus) szövődményeket tudunk megkülönböztetni (4): heveny – ezek súlyos krízisállapotok, melyek azonnali beavatkozást igényelnek (például ketoacidózis, hipoglikémiás kóma). Idült szövődményei leginkább az ereket érintik, az erek károsodásának kitüntetett helyei a retina (retinopátia), a vese (nefropátia), az idegszövet (neuropátia), és a szívizomsejtek (kardiopátia). A diabéteszes retinopátia a munkaképes korúak látásromlásának, a diabéteszes nefropátia pedig a végstádiumú veseelégtelenség vezető oka hazánkban. Az idegszövetek károsodása az egész szervezetre kihat és meghatározza a cukorbetegség kimenetelét. Leggyakrabban az alsó végtagok zsibbadásérzése, fájdalma, észrevétlenül elszenvedett sérülései, lassan vagy egyáltalán nem gyógyuló sebei hívják fel a figyelmet a betegségre. A nagyobb erek károsodásának megjelenési formáit a szívkoszorúerek, a fej-nyaki erek és az alsó végtagi erek megbetegedései alkotják. A cukorbetegek között a szív- és érrendszeri szövődmények okozzák a legtöbb halálozást (érszűkületek, sztrók, magasvérnyomás-betegség).

Mit tudunk tenni ellene?

A 2-es típusú cukorbetegek várható élettartama mintegy 5-10 évvel alacsonyabb, mint az egészséges anyagcseréjű embereké, emiatt mindenképpen tanácsos igenis komolyan venni ezt a betegséget és a megelőzést is. A betegség lassú, kezdetben tünetmentes kialakulása miatt a rutin vércukorszint-ellenőrzés, a helyes táplálkozás, a rendszeres testmozgás, a testsúly normalizálása, tehát az egészséges anyagcsere fenntartása kardinális szerephez jutnak. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy egyrészt próbáljunk meg megszabadulni a fölös kilóktól, törekedjünk a rendszeres testmozgásra, illetve étrendünket úgy alakítsuk ki, hogy túlnyomó részben zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonák legyenek benne, a túlfinomított, cukros-zsíros ételeket-italokat pedig kerüljük. Ha a családban már mások esetleg cukorbetegségben vagy annak szövődményeitől szenvednek, mindenképpen érdemes szűrővizsgálaton részt venni. Továbbá, amennyiben 2-es típusú cukorbetegségünk van, felettébb tanácsos követni az orvosi utasításokat, mind az életmódra, étrendre, és a gyógyszeres kezelésre vonatkozólag. Sokan esnek abba a (végzetes) hibába, hogy a tünetek úgymond „nem elég súlyossága” miatt nem veszik elég komolyan sem az étrendet, sem pedig a gyógyszeres, majd később az inzulinkezelést, ezáltal pedig akár életet veszélyeztető állapotokat is előidézhetnek, nem beszélve arról, hogy hány életévtől fosztják meg saját magukat.

Mind megelőzésként és kiegészítő kezelésként – szigorú orvosi felügyelet mellett – különböző készítményeket és gyógyteákat is fogyaszthatunk akár. Számtalan termék van a piacon, melyek a cukorbetegség tüneteit és esetleges szövődményeit igyekeznek mérsékelni, enyhíteni. Kutatások írják le, hogy ilyen gyógynövények lehetnek például a fekete fokhagyma (6), a goji bogyó (7), a ginzeng (8), a noni (9), és a máriatövismag (10) is, melyek a 2-es típusú diabétesz egészségügyi következményeire jótékonyan hatnak, azonban mivel nem áll rendelkezésre minden esetben elegendő bizonyíték a hatásosság garantálására, körültekintéssel és orvosi felügyelet mellett szabad csak alkalmazni ezeket a készítményeket. A fentebb említett gyógynövényekből készült természetes étrend-kiegészítőink megtalálhatóak webshopunkban is.

*rezisztencia = ellenállás; vagyis jelen esetben azt jelenti, hogy a szervezet nem reagál az inzulin jelenlététére a megfelelő módon.

FELHASZNÁLT IRODALOM:

  1. Központi Statisztikai Hivatal (KSH). 2.8.1. Egészségi állapot (2004–2018). https://www.ksh.hu/thm/2/indi2_8_1.html (Letöltés: 2019. 12. 27.)
  2. Világgazdaság. Koncsek, R. Évente 50 milliárd forint cukorbetegekre. 2017. 11. 17. https://www.vg.hu/vallalatok/evente-50-milliard-forint-cukorbetegekre-2-682541/ (Letöltés: 2019. 12. 27.)
  3. EüK. 3. szám közlemény 17. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szakmai irányelve a diabetes mellitus kórismézéséről, a cukorbetegek antihyperglykaemiás kezeléséről és gondozásáról felnőttkorban. https://www.hbcs.hu/uploads/jogszabaly/2466/fajlok/diabetes_mellitus%20.pdf (Letöltés: 2019. 12. 27.)
  4. Tulassay, Zs. (2016). Principles of Internal Medicine 2., 5th [A belgyógyászat alapjai 2., 5. kiadás] Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest. 1721-1774. [Hungarian] https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_A_belgyogyaszat_alapjai_2/ch04.html (Letöltés: 2019. 12. 27.)
  5. World Health Organization. (‎1999)‎. Definition, diagnosis and classification of diabetes mellitus and its complications: report of a WHO consultation. Part 1, Diagnosis and classification of diabetes mellitus. World Health Organization. https://apps.who.int/iris/bitstream/handle/10665/66040/WHO_NCD_NCS_99.2.pdf;jsessionid=46DD0D945025C400B1ACFBEC6E993AD1?sequence=1 (Letöltés: 2019. 12. 27.)
  6. Lee, Y. M., Gweon, O. C., Seo, Y. J., Im, J., Kang, M. J., Kim, M. J., & Kim, J. I. (2009). Antioxidant effect of garlic and aged black garlic in animal model of type 2 diabetes mellitus. Nutrition research and practice, 3(2), 156–161. doi:10.4162/nrp.2009.3.2.156
  7. Cai, H., Liu, F., Zuo, P., Huang, G., Song, Z., Wang, T., … Sun, G. (2015). Practical Application of Antidiabetic Efficacy of Lycium barbarum Polysaccharide in Patients with Type 2 Diabetes. Medicinal chemistry (Shariqah (United Arab Emirates)), 11(4), 383–390. doi:10.2174/1573406410666141110153858
  8. Luo, J. Z., & Luo, L. (2009). Ginseng on hyperglycemia: effects and mechanisms. Evidence-based complementary and alternative medicine : eCAM, 6(4), 423–427. doi:10.1093/ecam/nem178
  9. Nerurkar, P. V., Hwang, P. W., & Saksa, E. (2015). Anti-Diabetic Potential of Noni: The Yin and the Yang. Molecules (Basel, Switzerland), 20(10), 17684–17719. doi:10.3390/molecules201017684
  10. Voroneanu, L., Nistor, I., Dumea, R., Apetrii, M., & Covic, A. (2016). Silymarin in Type 2 Diabetes Mellitus: A Systematic Review and Meta-Analysis of Randomized Controlled Trials. Journal of diabetes research, 2016, 5147468. doi:10.1155/2016/5147468