Augusztus van, a vízpartok tele vannak szabadságukat vagy iskolai szünetüket töltő felnőttekkel és gyerekekkel, baráti társaságokkal, lány- és legénybúcsús csapatokkal. Néhányan az árnyékban hűsölnek, habár a túlnyomó többség a tűző napon próbálja megszerezni a bronzbarna bőrt. A leterített strandlepedőkön kisebbfajta drogéria található meg, naptejek és fényvédő krémek garmadája, napozás utáni spray-k, barnulást elősegítő és leégést mérséklő készítmények mindenféle márkában. Annak ellenére, hogy manapság már alapvető a káros sugarak ellen védelmet nyújtó naptejek használata, mégis számos tévhit kering a köztudatban a helyes alkalmazásról, egészségügyi hatásokról és a (nem) használat későbbi következményeiről. Az alábbiakban igyekszünk ezeket kijavítani, megmagyarázni, illetve olyan, természetes hatóanyagokat is felsorolunk, melyek hozzájárulnak bőrünk egészségének megőrzéséhez. Mindenekelőtt néhány alapfogalmat szükséges tisztáznunk.

Ózon, UV-A, UV-B, SPF és melanin

Ma már tudjuk, hogy a napsugárzás több összetevőből áll. Ezen összetevők közül az emberi egészségre leginkább káros ultraibolya (UV) sugárzás felelős a rosszindulatú bőrbetegségeket igen nagy százalékáért (1). Az 1970-es évek óta gyengülő ózonpajzs hivatott kiszűrni ezt a fajta sugárzást, azonban a gyengülés miatt egyre erősebb UV-sugárzás éri a Földet. Az UV-ről már régen bebizonyosodott, hogy szoros összefüggésben áll a bőrrák és bizonyos szembetegségek kialakulásával, Magyarországon a rosszindulatú bőrbetegségek száma az elmúlt évtizedben másfélszeresére emelkedett, évente átlagosan 2300 új beteget regisztrálnak (2). A meteorológiai jelentésekben hallható UVA- és UVB-sugárzás közül inkább az UVB-sugárzásra érdemes odafigyelni, hiszen ez a veszélyesebb rövidebb hullámhossza miatt, így gyorsabban okoz bőr- és szemproblémákat. Az UVA-sugárzás nagyobb hullámhossza miatt kevésbé veszélyes és többnyire csupán barnítja a bőrt (3). Az SPF (fényvédő faktor, FF) értéke azt adja meg, hogy az adott faktorszámú naptejet vagy napolajat használva mennyi idővel tovább tartózkodhatunk napon anélkül, hogy leégnénk. Fontos megjegyezni, hogy az SPF csupán az UVB-sugárzással szembeni védőhatásról ad információt, az UVA-ról nem. A melanin nevű festékanyag fontos szerepet játszik a bőrt érő UV-sugárzás elleni védelemben, védik a kromoszómákat a napfény káros hatásaitól. A sötétebb bőrű emberek bőre több melanint tartalmaz, emiatt barna vagy fekete színű. Mivel a melanin így nagyobb védelmet biztosít a sejtjeiknek, egyes bőrrákok (melanóma malignum) ritkábban fordulnak elő náluk, míg más bőrbetegségek viszont gyakoribbak (akrális lentiginális melanóma) (4).

Nézzünk néhány olyan kérdést, melyekre nem biztos, hogy mindenki számára egyértelmű a válasz.

Kik a veszélyeztetett csoportok?

A gyermekek és serdülők kimondottan veszélyeztettek az UV sugárzás károsító hatásainak szempontjából. Továbbá, a világosabb bőrtípussal rendelkező emberek bőre hajlamosabb a leégésre és a rosszindulatú bőrrákokra, mint a sötétebb bőrtípusú embereké. A korai bőröregedés és a szembetegségek kockázata viszont teljesen független a bőrtípustól (5).

Akkor is be kell kenni a bőrt naptejjel, ha barnulni szeretnénk?

Természetesen igen. Az általános tévhittel szemben a naptej nem a barnulást akadályozza meg, hanem a káros napsugarak DNS-roncsoló hatását, így a bőr megégését és a későbbi bőrbetegségeket. Ha nem kenjünk be magunkat, bizonyosan leégünk a napon, azonban közel sem biztos, hogy le is barnulunk. Van ugyanis olyan bőrtípus, ami sohasem tud lebarnulni, csak leégni. Naptej nélküli napozáskor azt kockáztatjuk, hogy a későbbiekben rosszindulatú bőrbetegségek alakulhatnak ki.

Hogyan alkalmazzuk a napvédő készítményeket?

Figyelmesen olvassuk el mindig a készítmény csomagolásán található tájékoztatót és a szavatossági időt. Az alábbi bőrfelületekre összpontosítsunk a napvédő felvitelekor: orr, fülek, vállak, mellkas, hát, (csupasz) fejtető. Az esetlegesen kihagyott foltok megelőzése érdekében inkább kérjünk meg valakit, hogy kenje be bőrünket. Ha mást nem ír a tájékoztató, legalább kétóránként kenjük át magunkat újra, illetve fürdés, törölközés után is érdemes újra felvinni a készítményt. Ezután várjunk egy kis időt, hogy az rendesen be is szívódjon a bőrbe. Fontos megjegyezni, hogy gyermekeknek eltérő mennyiségű naptej szükséges a megfelelő védelemhez, illetve gyakrabban szükséges az újrakenés is.

Melyik a számunkra legmegfelelőbb készítmény?

Körültekintően válasszunk naptejet, a bőrtípus, a napnak való kitettség és az összetevők függvényében – ma már kapható számos, külön arcon alkalmazandó, vagy csecsemőknek, kisgyermekeknek való készítmény is egyaránt. Továbbá, az elmúlt években számos tanulmány jelent meg olyan, naptejekben megtalálható kémiai anyagokról, melyek károsítják az emberi szervezetet bőrproblémákat és hormonrendszeri eltérések okozva, sőt, egyenesen rákkeltő hatással rendelkeztek. Ilyen például az oxibenzon, oktinoxát, homoszalát, oktiszalát és az oktokrilén (6). Ezek miatt is felettébb fontos, hogy a megfelelő mértékben használjunk naptejet – nem kell túlzásokba esni és ötpercenként kenni magunkat, de a napvédelem nélküli napozás is számos egészségügyi rizikót hordoz magában. Továbbá, az oxibenzonról és az oktinoxátról nemrégiben publikálták, hogy súlyosan károsítják a vízi élővilágot (7), ezért amennyiben lehetséges, törekedjünk a természetes nap elleni védekezésre, melyet az alábbiakban fejtünk ki bővebben.

Mit tudunk tenni természetes úton a bőrünk egészségéért és védelméért?

Elsősorban betartani azt az alapvető ajánlást, hogy délelőtt 10 és délután 4 óra között nem tartózkodunk a tűző napon (8). Ha muszáj a napon lennünk, akkor azt minél nagyobb bőrfelületet takaró, lenge ruházatban tegyük, és vegyünk fel kalapot, sapkát. Szemünk védelmének érdekében viseljünk UV-szűrővel ellátott napszemüveget. Az elegendő folyadékfogyasztás fontosságát sem lehet elégszer hangsúlyozni: a Mayo Clinic ajánlása szerint egy felnőtt férfinek minimum 3,7 liter, egy felnőtt nőnek pedig 2,7 liter folyadékot tanácsos fogyasztania egy nap (9). Ez a hőség és az így bekövetkező nagymértékű izzadás, továbbá a testmozgás, a terhesség és szoptatás miatt még több vizet jelent a nyári hónapokban. Ha véletlen leégtünk, legtermészetesebb gyógymódként a hűtést, illetve a dörzsölődés elkerülését javasolhatjuk, azonban vannak olyan gyógynövények is melyek segíthetnek bőrünknek a regenerálódásban.

goji bogyó magas antioxidáns tartalma miatt csökkenti az UV-sugárzás egészségkárosító hatásait a szabadgyökök megkötése formájában, így javítja a látást és segíti a bőr regenerálódását (10). A méltán népszerű homoktövis előnyös tulajdonságai közé tartozik a sebgyógyulást elősegítő és a bőröregedést késleltető hatás is, melyet számos kutatás bizonyít (11). A gyulladáscsökkentő és a sebgyógyulásra gyakorolt jótékony hatása miatt a máriatövisről sem szabad megfeledkeznünk (12). A szőlőmag és a tőzegáfonya szintén kimagaslóan gazdag antioxidánsokban, mely bizonyítottan megerősíti a kollagénmátrixot a szövetekben, így hozzájárul a bőr rugalmasságának helyreállításához és a sebgyógyulást is felgyorsítja (13).

Tégy Te is bőröd egészségért, próbáld ki ezeket a gyógynövényeket! Rendelj webshopunkból!

 

FELHASZNÁLT IRODALOM:

(1) D’Orazio, J., Jarrett, S., Amaro-Ortiz, A., & Scott, T. (2013). UV radiation and the skin. International journal of molecular sciences, 14(6), 12222–12248. doi: 10.3390/ijms140612222

(2) Haszon-Nagy, Zs. Önvizsgálattal és évenkénti anyajegyszűréssel megelőzhető a melanóma. 2019. 02. 19. http://semmelweis.hu/hirek/2019/02/19/onvizsgalattal-es-evenkenti-anyajegyszuressel-megelozheto-a-melanoma/ (Letöltés: 2019. 08. 07.)

(3) World Health Organization. Ultraviolet radiation (UV) – What is the difference between UVA, UVB and UVC? https://www.who.int/uv/faq/whatisuv/en/index2.html (Letöltés: 2019. 08. 07.)

(4) Li, H., & Liu, X. (2018). Acral Lentiginous Melanoma. Clinics in Oncology, 3(1548), 1-10. http://www.clinicsinoncology.com/pdfs_folder/cio-v3-id1548.pdf (Letöltés: 2019. 08. 07.)

(5) Wheless, L., Ruczinski, I., Alani, R. M., et al. (2009). The association between skin characteristics and skin cancer prevention behaviors. Cancer epidemiology, biomarkers & prevention: a publication of the American Association for Cancer Research, cosponsored by the American Society of Preventive Oncology, 18(10), 2613–2619. doi: 10.1158/1055-9965.EPI-09-0383

(6) Ruszkiewicz, J. A., Pinkas, A., Ferrer, B., et al. (2017). Neurotoxic effect of active ingredients in sunscreen products, a contemporary review. Toxicology Reports, 4, 245-259. doi: 10.1016/j.toxrep.2017.05.006

(7) Raffa, R. B., Pergolizzi Jr, J. V., Taylor Jr, R., & Kitzen, J. M. (2018). Sunscreen bans: Coral reefs and skin cancer. Journal of Clinical Pharmacy and Therapeutics, 44(1), 134-139. doi: 10.1111/jcpt.12778

(8) World Health Organization. Ultraviolet radiation (UV) – Sun protection. https://www.who.int/uv/sun_protection/en/ (Letöltés: 2019. 08. 07.)

(9) Mayo Clinic Staff. Healthy Lifestyle, Nutrition and healthy eating: Water: How much should you drink every day? https://www.mayoclinic.org/healthy-lifestyle/nutrition-and-healthy-eating/in-depth/water/art-20044256 (Letöltés: 2019. 08. 07.)

(10) Islam, T., Yu, X., Badwal, T.S. et al. (2017). Comparative studies on phenolic profiles, antioxidant capacities and carotenoid contents of red goji berry (Lycium barbarum) and black goji berry (Lycium ruthenicum). Chemistry Central Journal, 11(59), doi:10.1186/s13065-017-0287-z

(11) Zielińska, A., & Nowak, I. (2017). Abundance of active ingredients in sea-buckthorn oil. Lipids in health and disease, 16(1), 95. doi:10.1186/s12944-017-0469-7

(12) Sharifi, R., Pasalar, P., Kamalinejad, M. et al. (2013) The effect of silymarin (Silybum marianum) on human skin fibroblasts in an in vitro wound healing model. Pharmaceutical Biology, 51(3), 298-303. doi: 10.3109/13880209.2012.721789

(13) Nayak, B. S.,  Ramdath, D. D., Marshall, J. M. et al. (2011). Wound‐healing Properties of the Oils of Vitis vinifera and Vaccinium macrocarpon. Phytotherapy Research, 25(8), doi:10.1002/ptr.3363