Talán nem szükséges nagyon magyarázni a téma időszerűségét – itt vannak az ünnepek, ilyenkor senki sem fogyókúrázik (vagy legalábbis nem annyira szigorúan), laktató, nehéz és kalóriadús ételeket fogyasztunk, és a disznótoros kóstolók is egyre sűrűbben érkeznek a konyhára. A sok finomság és az ünnep kötelező fogásai azonban nem mindenki számára jelentik ugyanazt: a túl nagy ételmennyiség, a nem pont gyomorkímélő hozzávalók, és maga az étkezések gyakoriságának megnövekedése az év e szakaszában sokkal többször kényszeríti az embereket a háziorvoshoz, az ügyeletre vagy akár a sürgősségi osztályra is. Nem nehéz elcsapni a gyomrunkat, a savlekötő és az egyéb emésztéssegítő gyógyszerek pedig nem mindig oldják meg maradéktalanul a kellemetlenségeket. Az alábbiakban röviden összefoglalunk néhány olyan állapotot, melyek kifejezetten gyakoribbak így az ünnepek táján, továbbá, néhány gyakorlati tanácsot is megosztunk a tünetek megelőzését, és az orvoshoz fordulási okokat illetően.

Az emésztőrendszer felépítése és működése

Az emésztőrendszer fő feladata a táplálék felvétele, továbbítása, emésztése, tápanyagok felszívása és a keletkezett salakanyagok kiürítése. Mindezek mellett kevésbé köztudott, hogy a bennünket körülvevő káros környezeti hatások elleni védekezésben is fontos szerepe van (1). Felépítése és működése pontokba szedve a következő: 1) a szájüregben a fogak, a nyelv és a nyálmirigyek segítségével történik az étel aprítása és falattá formálása; 2) ezután a garaton át a nyelőcsőbe jut az ételpép; 3) innen a nyelési mechanizmussal a gyomorba érkezik a falat, ahol különböző, a gyomor által termelt nedvek megkezdik az emésztést; 4) aztán a vékonybélbe jut a részben megemésztett táplálék, amelynek kezdeti szakaszán a hasnyálmirigy nedve és az epehólyagból ürülő epe a zsírokat is lebontja; 5) végül pedig a vastagbél következik, ahonnan távozik majd a salakanyag. Ezen szervek összehangolt aktivitása – az idegrendszer irányítása alatt – biztosítja az emésztőrendszer megfelelő működését. A következőkben tekintsük át röviden, hogy a túlzott étel- és italfogyasztás hogyan is befolyásolhatja működését, mi pedig milyen tüneteket tapasztalhatunk.

Mi terheli meg ilyenkor annyira az emésztőrendszerünket?

Egy bejgliszelet itt, két diós kosárka ott, előételnek esetleg kis mákosguba, aztán halászlé, főételnek töltött káposzta és kacsasült, vagy esetleg marhapörkölt, levezetésnek pedig sültes tálak, végül pedig végtelen mennyiségű sütemény, torta és még több bejgli – és természetesen szomjunkat oltva még talán lecsúszik egyéb alkoholos vagy cukros üdítőital is –: és ez megy napokon keresztül.  Tehát a fenti kérdésre a válasz: a túl sok cukros és zsíros étel, vagyis a kalóriadús, nehéz, laktató ételek, melyeket ráadásul jóval nagyobb mennyiségben fogyasztunk, mint egy átlagos hétköznapon, sőt, sokkal többször is eszünk egy nap, mint ahányszor tényleg megéhezünk vagy általában szoktunk enni. Ehhez ráadásnak hozzájön az ünnepekkel járó magasabb stressz is (bevásárlás, főzés, takarítás, ajándékok, családi problémák, stb.). Hogyan is hatnak ezek a dolgok a testünkre? Egyrészt a túlevés miatt nagyságrendekkel több kalóriát viszünk be a szerveztbe, mint amennyire annak szüksége lenne, tehát a túlsúly kialakulása mindenképpen megemlítendő. A reflux – vagyis mikor a gyomorból részben megemésztett savas ételpép jut vissza a nyelőcsőbe maró, égető érzést és savas felböfögést okozva –, az alábbi miatt jelentkezhet: minél több étel van a gyomorban, a gyomor és a nyelőcső közti záróizom annál nagyobb nyomásnak van kitéve, így végül a túltelített gyomorban uralkodó nagy nyomás visszajuttatja a nyelőcsőbe a gyomortartalmat (3). Ezen kívül a nagyobb adagok feszíthetik a gyomrot, amely igen erős fájdalommal is járhat, melytől sokszor hányás által szabadul meg a beteg, fájdalmát enyhítve. A magyar karácsonyi konyha inkább húsközpontú, mintsem zöldség, ezáltal pedig igen kevés rostot viszünk be a szervezetünkbe, melynek eredménye lehet a székrekedés. A zsíros ételek túlzott bevitele az epebántalmakkal élőket igen gyakran kényszerítik az orvosi ügyeletre ebben az időszakban. Szintén bele kell vennünk a felsorolásba a heveny hasnyálmirigy-gyulladást is, mely az esetek 80%-ában a rövid idő alatti túlzott alkoholfogyasztás miatt alakul ki, igen komoly fájdalmakat okozva, és súlyos esetben intenzív osztályos ellátást is igényelhet (2). A cukorbetegeknek ilyenkor különösképpen szükséges odafigyelniük az étel mennyiségére és az inzulinadagjukra, elkerülve a túl alacsony vagy éppen túl magas vércukorértékeket és a további testi tüneteket. A stressz – mint mozgalmasabb napjainkban is érzékelhetjük – igen erőteljes mértékben befolyásolja az emésztőszervrendszer működését. A fokozott szimpatikus idegrendszeri aktivitás miatt az emésztőrendszer lassabban működik, illetve a túlzott ételbevitel is lassítja, így fokozódik a teltségérzet (4).

Hogyan ne együk túl magunkat?

Mindenből lehet enni – kivéve, ha egészségügyi állapotunk nem korlátozza –, de mértékletesen (ez a kulcsszó ebben a témában). Nem muszáj az első fogásból jól lakni, és nem muszáj minden ételkínálásra sem rábólintani. Ha több kalóriát viszünk be, igyekezzünk több testmozgással kompenzálni. Ha refluxra hajlamosak vagyunk, kerüljük egyrészt a túlevést, másrészt az ismert, refluxot kiváltó ételeket, italokat (például alkohol és kávé; zsíros, fűszeres, savas ételek; csokoládé). Az epe – mint korábban említésre került – a zsírok emésztésében játszik szerepet, ezért a különféle epebántalmakban szenvedőknek külön figyelniük kell a zsírbevitelre. A stresszt sokan evéssel és alkoholfogyasztással próbálják megoldani, azonban bizonyára mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy nem ez a helyes stratégia a feszültség oldására. Továbbá, próbáljunk meg kevesebb cukrot és zsiradékot használni az ételek elkészítéséhez, illetve igyekezzünk visszább szorítani a „húst hússal” mentalitású konyhánkat, és színesítsük ételeinket zöldségekkel, gyümölcsökkel. Hagyjunk kisebb szüneteket a fogások között, így hamarabb alakul ki a teltségérzet, így nem eszünk annyit, és a gyomrunknak is lesz ideje feldolgozni a bevitt táplálékot.

…és mit tegyünk, ha már késő?

Egy bőségesebbre sikerült lakoma után az enyhe gyomorfájás, ideiglenesen megváltozott székelési szokások (fokozott vagy éppen renyhébb bélmozgások), vagy enyhébb refluxos panaszok nem jelentenek okot az ügyelet azonnali felkeresésére. Ugyanakkor, ha ezek hirtelen és hevesen jelentkeznek, vagy esetleg hosszabb ideig fennálló tünetek vannak, tanácsos orvoshoz fordulni. Mint minden életmódból – jelen esetben étkezési szokásokból – fakadó panasz esetén, a tudatos megelőzés lenne a legfontosabb.

Azonban ha megtörtént a „baj”, és már tényleg nem megy le több mézeskalács, a természethez is fordulhatunk, mely számos gyógynövényt kínál az emésztés megkönnyítésére és a panaszok enyhítésére. Ilyenek például a görögszénamag (5), a máriatövis (6), és a homoktövis (7) is, melyek az anyagcsere fokozása által igyekeznek a túlzott mennyiségű ételtől minél kíméletesebben megszabadítani a szervezetet. A fentebb említett gyógynövényekből készült természetes étrend-kiegészítőinket megtalálod webshopunkban is.

FELHASZNÁLT IRODALOM:

  1. Fonyó, A. (2011). Principles of Medical Physiology, 5th [Az orvosi élettan tankönyve., 5. kiadás] Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest. 309. [Hungarian] https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_Elettan/ch07.html#id654106 (Letöltés: 2019. 12. 16.)
  2. Tulassay, Zs. (2016). Principles of Internal Medicine 1., 5th [A belgyógyászat alapjai 1., 5. kiadás] Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest. 1118. [Hungarian] https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_A_belgyogyaszat_alapjai_1/ch01s06.html (Letöltés: 2019. 12. 16.)
  3. Vandenplas, Y., & Hassall, E. (2002). Mechanisms of gastroesophageal reflux and gastroesophageal reflux disease. J Pediatr Gastroenterol Nutr. 35(2):119-36. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/12187285 (Letöltés: 2019. 12. 16.)
  4. Konturek, P. C., Brzozowski, T., & Konturek, S. J. (2011). Stress and the gut: pathophysiology, clinical consequences, diagnostic approach and treatment options. J Physiol Pharmacol. 62(6):591-9. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/22314561 (Letöltés: 2019. 12. 16.)
  5. LiverTox: Clinical and Research Information on Drug-Induced Liver Injury [Internet]. Bethesda (MD): National Institute of Diabetes and Digestive and Kidney Diseases; 2012. Fenugreek. [Updated 2018 Jan 29]. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK548826/ (Letöltés: 2019. 12. 16.)
  6. Karimi, G., Vahabzadeh, M., Lari, P., Rashedinia, M., & Moshiri, M. (2011). “Silymarin”, a promising pharmacological agent for treatment of diseases. Iranian journal of basic medical sciences, 14(4), 308–317. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3586829/ (Letöltés: 2019. 12. 16.)
  7. Suryakumar, G., & Gupta, A. (2011). Medicinal and therapeutic potential of Sea buckthorn (Hippophae rhamnoides L.). J Ethnopharmacol. 18;138(2):268-78. doi:10.1016/j.jep.2011.09.024. Epub 2011 Sep 22.