Magyarországon a vezető halálokok között első helyet foglalnak el a különböző szív- és érrendszeri betegségek mint például az iszkémiás és vérzéses sztrók, szívinfarktus és a magasvérnyomás-betegség (1). Ezáltal komoly népegészségügyi problémát jelentenek ezek a betegségek, melyek egyaránt befolyásolják a gazdasági és szociális jóllétet is, hiszen egy ilyen betegséget – a fatális kimeneteltől eltekintve – sokszor hosszantartó lábadozás, vagy végleges egészségkárosodás kísér, mely kihat a munkavállalói képességekre és az egyén lelki egészségére. Továbbá, fontos lenne tudni, hogy az öröklött családi hajlam mellett mit tehetünk saját és családtagjaink egészségéért. Mielőtt azonnal gyógyszerért mennénk, érdemes átgondolni azonban életmódunkat, étrendünket és egyéb társbetegségeinket, hiszen ezek az alapjai a kezelésnek. Mindemellett a természet gyógyszertárához is fordulhatunk, mely bőven kínál lehetőséget szív- és érrendszerünk egészségének megőrzésére.

Koleszterin, érelmeszesedés, rizikó

Szervezetünk zsíranyagcseréje egy roppant összetett folyamat, mely során a vérben különböző lipidek (koleszterinek, trigliceridek) keletkeznek, szállítódnak más szervekbe, ahol aztán átalakulnak. Köztudott, hogy létezik „jó” és „rossz” koleszterin, ismerősen csenghet a triglicerid és foszfolipid kifejezés is, melyek szintjei nagyban befolyásolják ereink és szívünk egészségét. Az ún. „rossz” koleszterin a koleszterin májtól sejtekig való szállítását végző LDL-koleszterin, amely kisebb része lerakódik az erek falában, ezáltal bizonyos idő alatt lerakódást képez, elmeszesíti az ereket (ateroszklerózis).  A „jó” típus a HDL-koleszterin, mivel a vérben keringő vagy már lerakódott koleszterint is visszaszállítja a májba, ahol lebomlik, így részt vesz az érfal védelmében. Az LDL- és trigliceridszint emelkedése, valamint a HDL-szint extrém csökkenése fokozza az érelmeszesedés, az infarktus és számos egyéb érrendszeri probléma kockázatát. Az amerikai Mayo Clinic ajánlása szerint az összkoleszterin kívánatos értéke 5,2 mmol/l alatt, az LDL-koleszteriné 1,8 mmol/l alatt, míg a HDL-koleszteriné 1,5 mmol/l felett van (2). A koleszterinszint tartós csökkentésével a szívinfarktus kockázata megközelítőleg 30%-kal, míg maga a halálozás kb. 25%-kal mérsékelhető, az erek falában képződött plakkok – melyek instabil formái okozzák a szívinfarktust – pedig részben visszafejlődhetnek (3). A családi öröklöttség mellett (familiáris hiperkoleszterinémiák) számos egyéb oka lehet a megemelkedett értékeknek, mint például a kedvezőtlen étrend, a mozgásszegény életmód vagy a nem megfelelőlen kezelt társbetegség(ek).

 

 

Magasvérnyomás-betegség

A magas vérnyomás az ún. csendes gyilkos, hiszen nem fáj, nincsenek azonnali és látható tünetei, sőt, lehet rá szedni gyógyszert, ami nem is olyan drága. Szubjektív tünetei idővel jelennek csak meg: fejfájás, hányinger, látászavarok, heves szívdobogás érzése, stb.; majd a klinikailag kimutathatóak is felütik a fejüket: érrendszeri problémák (szűkületek, lerakódások), szemfenéki és vesét érintő elváltozások, balszívfél-elégtelenség tünetei, stb. A nemzetközileg is elismert American College of Cardiology/American Heart Association 2017-es ajánlása szerint 120/80 Hgmm-es vérnyomásérték felett beszélhetünk emelkedett vérnyomásról, 130/80 Hgmm felett I. fokú, míg 140/90 Hgmm felett II. fokú magasvérnyomás-betegségről (4). Megkülönböztetünk ún. esszenciális magasvérnyomás-betegséget (az esetek kb. 85%-a) és másodlagost (szekunder). Az esszenciális típusnak az okai szerteágazóak: nagyrészt öröklődik, illetve a stressz, dohányzás, táplálkozási tényezők (só-, kávé-, alkoholfogyasztás, túlsúly) és endokrin faktorok is befolyásolják kialakulását. A másodlagos forma hátterében vese vagy endokrin eredetű betegség állhat, melyek kezelése megszünteti a magas vérnyomást. Az esszenciális formánál a gyógyszeres kezeléssel párhuzamosan kötelező általános teendők vannak, melyek a terápia alapját képzik – ezeket a következőkben ismertetjük.

Mit tehetünk az értékek rendezése érdekében?

Fontos leszögezni, hogy a családi hajlam vagy öröklöttség ellenére is tudunk tenni szívünk és ereink egészségért. A koleszterinszint és a vérnyomás szoros kapcsolatban állnak, ezért a bennük bekövetkező kóros változások egymásra is hatnak – tehát a magas koleszterinszint a magasvérnyomás-betegség rizikófaktora és fordítva. A gyógyszeres kezelés mellett (sztatinok, fibrátok, epesavkötő gyanták, különböző vérnyomáscsökkentők), életmódbeli változtatások által is elősegíthetjük az értékek normalizálódását. Először is étkezési szokásainkat és életmódunkat tekintsük át. A koleszterinszint mérséklését kezdjük azzal, hogy csökkentjük a zsírbevitelt és az állati eredetű zsírokat növényivel helyettesítjük. Részesítsük előnyben az összetett szénhidrátokat, fogyasszunk friss zöldségeket, tengeri halakat, sovány húsokat tartalmazó ételeket. Kerüljük az alkoholt, normalizáljuk testsúlyunkat. Társbetegségeinket kezeltessük, a rizikófaktorokat pedig próbáljuk kiiktatni (magasvérnyomás-betegség, dohányzás, alkoholfogyasztás, fizikai inaktivitás). A magas vérnyomás okozta kórállapotok elkerülése érdekében szintén az életmódbeli változtatások állnak az első helyen mint például az ideális testsúly visszaállítása; a mediterrán diéta előnyben részesítése (sok zöldség-gyümölcs, halak, szárnyasok, növényi olajok); a sós ételek kerülése; dohányzás, alkohol- és kávéfogyasztás elhagyása; napi rendszerességű aerob mozgás; és a rizikótényezők felszámolása. Ezek mellett a természet gyógyszertárát igénybe véve – orvosi felügyelet mellett – gyógynövények segítsége által is erősíthetjük szív- és érrendszerünket.

 

 

Kiemelkedő gyógyhatással bír a fekete fokhagyma a vér lipidjeit illetően, ugyanis hatékonyan csökkenti az össz- és LDL-koleszterin értékét. Egy 2013-as tanulmány alapján a 8%-os értékcsökkenés 38%-kal mérsékelte a szívkoszorúerekkel kapcsolatba hozható megbetegségek előfordulását (5), így alternatív lehetőségként szóba jöhet enyhébb fokú koleszterinszint-emelkedésben. A spirulina algáról is számtalan publikáció született már, melyek arról számolnak be, hogy több hetes alkalmazás után csökkent a triglicerid-, összekoleszterin-, és LDL-koleszterinszint, míg a védő hatású HDL-koleszterin értéke jelentősen növekedett (6). Ezek alapján a spirulina is szerepelhet a megelőzésben és a vérlipidek szintjének kiegyensúlyozásában. A görögszéna is említést érdemel a sorban, az ő esetében a növényben található szaponinoknak tulajdonítják a koleszterinszint-csökkentő hatást (7). A homoktövisről sem feledkezhetünk meg, mely szintén kimagasló hatással rendelkezik a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésével kapcsolatban: közel három hetes alkalmazását követően jelentősen csökkentek az össz- és LDL-kolszterin értékei, míg a HDL-koleszterin szintje nőtt,  és a főverőér (aorta) érfalaktivitására is pozitív hatással bírt egy indiai kutatás alapján (8). A máriatövis enyhe HDL-koleszterinszint-fokozó hatásáról is olvashatunk (9), míg a szőlőmag éppen hogy a HDL-koleszterinre nem gyakorolt különösebb ráhatást, de az LDL-koleszterint csökkentette – írja egy amerikai tanulmány (10). Különböző gyógygombák is rendelkeznek a fent említett hatásokkal, melyek közül kiemelhetjük a bokrosgombát, a cordycepset (kínai hernyógomba), a ganodermát és a shiitake gombát.

Ezen gyógynövényekből és gyógygombákból készült természetes étrend-kiegészítőinket megtalálod webshopunkban is.

 

 

FELHASZNÁLT IRODALOM:

1. Központi Statisztikai Hivatal. Halálozások a gyakoribb halálokok szerint (1990–) https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wnh001.html (Letöltés: 2019. 09. 14.)

2. Mayo Clinic Staff. Cholesterol test. https://www.mayoclinic.org/tests-procedures/cholesterol-test/about/pac-20384601 (Letöltés: 2019. 09. 14.)

3. Herold, G. (2009). Innere Medizin – eine vorlesungsorientierte Darstellung. [Belgyógyászat.] Medicina Könyvkiadó Zrt., 416-435.

4. Whelton PK, Carey RM, Aronow WS, Casey DE, Collins KJ, Dennison Himmelfarb C, DePalma SM, Gidding S, Jamerson KA, Jones DW, MacLaughlin EJ, Muntner P, Ovbiagele B, Smith SC, Spencer CC, Stafford RS, Taler SJ, Thomas RJ, Williams KA, Williamson JD, Wright JT. 2017 ACC/AHA/AAPA/ABC/ACPM/AGS/APhA/ASH/ASPC/NMA/PCNA Guideline for the Prevention, Detection, Evaluation, and Management of High Blood Pressure in Adults: A Report of the American College of Cardiology/American Heart Association Task Force on Clinical Practice Guidelines. J. Am. Coll. Cardiol., 71(19):e127-e248. doi:10.1016/j.jacc.2017.11.0065.

5. Ried, K., Toben, C., & Fakler, P. (2013). Effect of garlic on serum lipids: an updated meta-analysis. Nutr Rev., 71(5), 282-299. doi:10.1111/nure.12012

6. Cheong, S. H., Kim, M. Y., Sok, D., E., et al. (2010). Spirulina prevents atherosclerosis by reducing hypercholesterolemia in rabbits fed a high-cholesterol diet. J Nutr Sci Vitaminol (Tokyo)., 56(1), 34-40. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/20354344 (Letöltés: 2019. 09. 14.)

7. Stark, A., & Madar, Z. (1993). The effect of an ethanol extract derived from fenugreek (Trigonella foenum-graecum) on bile acid absorption and cholesterol levels in rats. British Journal of Nutrition, 69(1), 277-287. doi:10.1079/BJN19930029

8. Basu, M., Prasad R., Jayamurthy, P. et al. (2007). Anti-atherogenic effects of seabuckthorn (Hippophaea rhamnoides) seed oil. Phytomedicine, 14(11), 770-777. doi:10.1016/j.phymed.2007.03.018

9. Skottová, N., Krecman, V., Walterová, D., et al. (1998). Effect of silymarin on serum cholesterol levels in rats. Acta Univ Palacki Olomuc Fac Med., 141, 87-89. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/9684492 (Letöltés: 2019. 09. 14.)

10. Preuss, H. G., Wallerstedt, D., Talpur, N., et al. (2000). Effects of niacin-bound chromium and grape seed proanthocyanidin extract on the lipid profile of hypercholesterolemic subjects: a pilot study. J Med., 31(5-6), 227-246. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/11508317 (Letöltés: 2019. 09. 14.)